Helyi Nevelési Program

 

 

Pedagógiai Program

2017

Terézvárosi Önkormányzat Mesevilág Óvodája

 

 

 

1063 Bp. Munkácsy M.u.10

OM azonosító:034342

 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék

 BEVEZETŐ.. 4

Intézmény adatai 4

I. Pedagógiai alapelvünk ………………………………………………………………………5

II. Gyermekkép, óvodakép……………………………………………………………………..6

     2.1.Gyermekkép…………………………………………………………………………….6

     2.2.Óvodakép……………………………………………………………………………….7

III. Óvodai nevelés……………………………………………………………………………10

 3.1. Egészséges életmódra nevelés………………………………………………………..11

3.1.1. A gyermekek gondozása………………………………………………………….11

3.1.2. Testi nevelés………………………………………………………………………12

    3.1.3. Pihenés……………………………………………………………………………12

        3.1.4. Egészséges táplálkozás…………………………………………………………...13

        3.1.5. Egészségvédelem, edzés………………………………………………………….13

        3.1.6. Baleset megelőzés, baleset védelem……………………………………………...14

        3.1.7. Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó  szokások kialakítása……..15

     3.2.Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés………………………………………………….15

3.2.1. Szokás-, szabályrendszer…………………………………………………………16

3.2.2. Társas kapcsolatok………………………………………………………………..17

3.2.3. Személyes példamutatás, óvodapedagógusi modell……………………………...18

        3.2.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére………………………………...18

  3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés……………………………………………19

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei………………………………………………….20

      4.1. Óvodánk személyi feltételei…………………………………………………………20

      4.2. Óvodánk tárgyi feltételei…………………………………………………………….20

     4.2.1. Óvodánknak a program céljához rendelt eszközrendszere……………………...21

      4.3.Az óvodai élet megszervezése……………………………………………………….23

      4.3.1. A napirend………………………………………………………………………23

      4.3.2. A hetirend……………………………………………………………………….24

      4.3.3. Az óvodai nevelés tervezése……………………………………………………24

          4.3.4. Egyéni fejlődés megismerése és egyéni fejlesztés meghatározása……………..24

      4.3.5.Szolgáltatások…………………………………………………………………...25

   4.4. Az óvoda kapcsolatai……………………………………………………………….25

           4.4.1.Együttműködés a gyerekekkel………………………………………………….25

   4.4.2. Együttműködés a szülőkkel……………………………………………………26

   4.4.3. Együttműködés a gyermekvédelem területén………………………………….26

   4.4.4. Együttműködés a fenntartóval………………………………………………....27

   4.4.5. Együttműködés a kerületi oktatási intézményekkel…………………………...27

   4.4.6. Együttműködés a bölcsődékkel………………………………………………..28

       4.4.7. Átmenet kezelése………………………………………………………………28

          4.4.7.1. A beszoktatás rendje…………………………………………………….28

          4.4.7.2. Óvoda, iskola átmenet…………………………………………………..29

V. Az óvodai élet tevékenységformái az óvodapedagógus feladatai………………………..30

         5.1. Játék……………………………………………………………………………….30

           5.1.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére…………………………....33

         5.2. Verselés, mesélés………………………………………………………………….33

               5.2.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére…………………………...36

         5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc……………………………………………36

                5.3.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére…………………………..38

         5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka…………………………………………….38

                 5.4.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére………………………….40

         5.5. Mozgás…………………………………………………………………………….40

                 5.5.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére………………………….43

         5.6. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalom……………………….43

         5.6.1. Óvodai hagyományok………………………………………………………...45

              5.6.2. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére……………………………46

         5.7. Munka jellegű tevékenység………………………………………………………..47

               5.7.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére…………………………...48

         5.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás…………………………………………….48

         5.9. Az óvoda sajátos feladatai: esélyegyenlőség biztosítása………………………….50

        5.9.1. Sajátos nevelésű igényű beszédfogyatékos gyermekek óvodai ellátása………50

            5.9.1.1. Mozgásszervi fogyatékos gyermekek az óvodában…………………………51

            5.9.1.2. Érzékszervi (látás) fogyatékos gyermekek az óvodában……………………52

            5.9.1.3. Beszédfogyatékos gyermekek az óvodában………………………………...52

            5.9.1.4. Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek az óvodában……………….52

        5.9.2. Hátrányos helyzetű gyermekek………………………………………………..54

VI. Óvodánk pedagógiai programjának értékelése…………………………………………. 55

Záradék………………………………………………………………………………………56

 

 

 

 

  BEVEZETŐ

 

Helyi nevelési programunkat önálló és a (Komplex prevenciós program) elemeinek adaptációjából 1996-ban készítettük el, és 1998-ban vezettük be teljes körűen

A programmódosítást a törvényi változások tették szükségessé( a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 229/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, a 229/2012 (VIII.28) kormányrendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról valamint a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról).

A felgyorsult századelő, a rohamos változások, a modern élet hatásai feladattá teszik a gyermekek óvását, védését. Egyre nagyobb felelősséget jelent a szülők és az óvodapedagógusok részéről megőrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezni őket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása óvodánkban még inkább megkívánja programunk három pillérét jelentő tevékenységek a játék, a mozgásfejlesztés és anyanyelvi nevelés- meséken alapuló projektek, drámajáték- még hatékonyabb megvalósítását.

 

 

Intézmény adatai

 

 

1.   A költségvetési szerv neve: Terézvárosi Önkormányzat Mesevilág Óvodája 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 10.

      A rövidített neve: Mesevilág Óvoda

2.   A költségvetési szerv székhelye: 1062 Budapest, Munkácsy Mihály u. 10.

3.   A költségvetési szerv fenntartója: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata

      A fenntartó székhelye: 1067 Budapest, Eötvös utca 3.

 

 

4.   Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 166 fő;

ebből logopédiai csoportba felvehető létszám: 12 fő

 

5.   Csoportok száma: 7

 

 

 

 

I.            Alapelv

 

Programunkkal tudatosan befolyásoljuk a gyermek személyiségének kibontakoztatását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, és a családok értékrendjének sokféleségére.

 

Óvodánk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, boldog óvodás éveket, melynek alapja a harmonikus személyiség fejlesztés, a képességek készségek kibontakoztatása a sikeres későbbi életszakaszok megalapozása.

Minden törekvésünk arra irányul, hogy a gyermekeket, értő szerető és segítő közösség vegye körül, és teljes elfogadás mellett fejlődhessenek, egyéni élet és érési tempójukban.

 

Őrizzük az óvodai élet hagyományait, (játékelv, naposság) ugyanakkor innovációval (projektfejlesztés, pedagógiai gyakorlat elemzése, együttműködés fejlesztése a szülőkel) folyamatosan fejlesztjük pedagógiai gyakorlatunkat

 

Fontos számunkra minden gyermek egyéni értékének a kibontakoztatása, a hátrányok kompenzálása az esélyegyenlőség megvalósulása a tehetségkutatás és tehetséggondozás, valamint a prevenció. Valljuk, hogy egyetlen gyermek sem kerülhet későbbi élete során hátrányos helyzetbe adottságainak eltérése, képességeinek, lassúbb fejlődési üteme miatt.

Tudatosan vállaljuk fel, hogy a mai rohanó világban a szülőknek valódi segítői leszünk, óvodai nevelésünk, a gyermeken keresztül, minden család felé tudatos értékközvetítés, és biztos támasz kíván lenni.

 

 

 

A gyermeki jogok tiszteletben tartása mellett:

- biztonságot

- szeretetteljes légkört

- bizalommal teli környezetet

- nyugalmat

- törődő gondoskodást

- egyenlő hozzáférést

-  fejlődésének támogatását

- az önállóság kibontakozásának erősítését

- az egyéni értékek felszínre hozásának lehetőségét

- a beilleszkedéshez szükséges érzelmi tulajdonságok megerősítését

- együttműködést, és partnerséget.

- a sajátos problémákra válaszoló különös törődést kívánunk adni

 



II. Gyermekkép, óvodakép

 

 

2.1. Gyermekkép

Az óvodás gyermek alakuló személyisége, természetes módon kezeli az egyenlőséget gyermek és gyermek között ezt az egyensúlyt pedagógiai alapelvünk támogatja, biztosítva ez által az egyenlő hozzáférést, a társadalom esélyegyenlősséggel kapcsolatos előítéleteinek lebontását.

 

Alapelvünk inklúziós-szemlélet, az integrációs gyakorlat. Az érzelmi biztonságra alapozott szocializáció fenntartja a természetességet, erősíti az elfogadást és a toleranciát.

 A fejlődő gyermek számára az elsődleges érzelmi biztonság megteremtésén túl, a legfontosabb, hogy egyediségét a környezete elfogadja, és számára észrevétlenül kapja meg azt a támogatást, amely fejlődését segíti. Az elvárások igazodnak a gyermek fejlődéséhez, a fejlesztés azon a területen valósul meg ahol az szükséges, a fejlesztés nem terheli túl a gyermekeket

Intézményünk nevelési rendszerében alapelvként értelmezzük a gyermekek személyiségének formálásában a környezet tiszteletére, védelmére, valamint károkozás nélküli átalakítására való nevelést.

 

Alapelvünk:

  • a szeretetkapcsolat alapján túl, a beszéltető környezet, a játék, a mozgás, a képzeleti működés, a fantázia a kreativitás támogatása, amely megszabja  a tevékenységek irányát.
  • a gyermeki kíváncsiság ébrentartása, amely motorja az óvodai életnek, ehhez rendeljük a feltételeket, mind pedagógiai mind tárgyi szempontból.
  • minden gyermekben van egyedi érték, személyisége bír erőségekkel, az óvoda akkor teljesíti jól küldetését, ha az óvodáskor végére ezek az erősségek valamennyi gyermek számára kiindulást jelentenek az iskolai évekre.

 

Pedagógiai gyakorlatunkban az alábbiakat hangsúlyozzuk:

 

  • Egyéni értékek kibontását, a közösségi életre való felkészítést
      • Az óvodai nevelésben az életkori, szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett, az ember egyediségére irányul a figyelem. 3-7 éves korban intenzív én fejlődés szakaszában kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása. Az óvodáskor végére jut el a gyermek, az egyéni érdek elsődlegességétől az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig.
      • Az egyéni értékek kibontására irányuló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre.
      • Az egyéni értékek kibontása kiemelt fontossággal tekint
              •  a gyermekek megismerésére az óvodába lépéstől kezdve
              • az erősségek és esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítésére (képességek részképességek elemzése)
              • A gyermekek eltérő egyéni szükségleteinek figyelembevételére.
              • A személyesség biztosítására, a gyermekek munkáinak, személyes tárgyaik gondozásában.

§  Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőséget éli át. A szociális tér kitágul. A kortársak és az óvoda dolgozói jelzésekkel értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét.

§  A gyermek megtanulja az együttélés szabályait a társas életben elvárt viselkedésmódokat.

§  A jó közérzet növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyermeket a társai felé.

§  Az érzelmi kötés, a kortársak szociális vonzereje késztet mintakövetésre.

 

 

 

„ A nevelésnek az a feladata, hogy a kérdezést természetes leküzdhetetlen szokásunkká tegye.” (Örkény István)

 

 

 

 

2.2 Óvodakép

 

Pedagógiai értékünknek tekintjük, a környezetünkbe élő családok igényeinek és elvárásainak való megfelelést.

Intézményünk Budapest belvárosának zöldövezeti részén található, modern teljesen felújított épület, egyedüli a kerületben, amely óvodai funkcióra épült. Feltételeink mind tárgyi mind szakmai tekintetben biztosítják, hogy a belvárosi gyermekek, és ez által a kisgyermekes családok, megfelelő környezetet, és programot találjanak intézményünkben az óvodás évek alatt. Igényeiket és elvárásaikat figyelembe véve hangsúlyozott az egészségnevelés az egészségkultúra, a környezetvédelem kultúrája, a mozgásfejlesztés, a mozgás életvitelt megalapozó rendszere, valamint a beszéd, a kommunikáció, az önkifejezés, és a kreativitás fejlesztése.

Pedagógiai értékünk a befogadás.

Óvodánk inkubátorként fogad be minden kisgyermeket és egyéni fejlődésének megfelelő módon támogatja testi, szociális, értelmi érését, segíti az önazonosság megőrzését, biztosítja az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Pedagógiai értékünk az érzelmi nevelés és szocializáció

Amikor megfogalmazzuk, hogy intézményünk nevelési vezérfonala az érzelmi nevelés, akkor a szeretetteljes megnyugtató családias légkör biztosításán túl, gondolunk a szorongásoldásra, az agresszió kezelésére, a kommunikációs készség fejlesztésére, az empátia a tolerancia erősítésére, melyek a személyiségben kialakuló önismeret, öntudat egészséges fejlődését segítik és egy önmagával elégedett életpályát, alapoznak.

Pedagógiai értéknek tekintjük a homogén csoportszervezést

Csoportjaink szervezési elve a homogenitás, vagyis a közel azonos életkorú gyermekek közössége.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek csoportok három-négy, évig állandóak maradnak.

Pedagógiai értékünk, a kiemelt gondoskodást, és különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása

Az egyéni értékek kibontakoztatása programunk gyermekközpontúságát jelképezi.

A nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkör, a mozgás, a játék, a változatos tevékenység, az egyéni differenciált bánásmód biztosítja az örömteli óvodai éveket, melyek alatt a gyermek számára észrevétlenül alakulnak fejlődnek későbbi sikeres életéhez szükséges képességei-készségei.

Pedagógiai értékünk kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek későbbi sikeres életpályát alapoznak. (anyanyelvi kompetencia, szociális életviteli, és környezeti kompetencia, érzelmi erkölcsi kompetencia, értelmi kompetencia.)

Pedagógiai értékünk, az elfogadás a befogadás és a nyitottság,

 

  • A pedagógiai környezet biztosítja a gyermekszereteten alapuló elfogadást, a gyermek megbecsülését, és azt hogy a gyermeket bizalom veszi körül.

 

  • A befogadás, esélyegyenlőséget, természetes és irányított integrációt jelent különös tekintettel a különös bánásmódot igénylő, hátrányos helyzetű és a beszédfejlődésben súlyosan akadályozott gyermekek számára.

o   A nyitottság: a pedagógusok toleránsak a gyermekek a szülők, a családok felé, megpróbálják átérezni helyzetüket és keresik a kapcsolatot a gyermekek érdekében.

      • Ismerik a családok szükségleteit, évente megkérdezik a szülőket
      • Elfogadják a családok értékrendjét és véleményét az óvodai nevelésről
      • Bevonják a szülőket az óvodai életbe, támogatást adnak a családi neveléshez.
      • Különös törődéssel fordulnak a sajátos nevelési igényű gyermekek szülei felé, számukra támaszt, segítséget adnak a neveléssel összefüggésben.
      • A családok közreműködésével kapcsolatot keresnek az idősebbek a nagyszülők nemzedékével, a hagyományok ápolásának kereti között.
      • Az óvodai tevékenységi rendszer 25 fős csoportban a gyermekek kis-létszámú mikroközösségeinek létrejöttét biztosítja, amelyek ideális teret jelentenek a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenység kialakulásához.

·       A szabad játék lehetősége a szocializáció szempontjából a legnagyobb jelentőségű. A játékszabadsága és a gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.

·       Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő érzelmi aktivitást is magukba foglalják. A gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést.

·       A tevékenységi rendszer elemei:

·       A játék

·       A mozgás

·       A zene,

·       Mese-vers

·       A külső világ megismerésének tevékenységei. (környezeti nevelés, matematikai tapasztalatok)

Pedagógiai értékük a családok bevonása az óvodai életbe.

        • Óvodába lépés előkészítése nyílt napok bemutatkozó anyagok, bemutatkozó értekezletek szervezése az új óvodásoknak és szüleiknek.
        • Kapcsolatok kialakítása szülő-óvónő között (beiratkozás utáni első személyes beszélgetés megszervezése)
        • Az óvodai élet rendszerének megismertetése, vállalások megismerése (szülő-óvoda) (házirend napirend, szokásrend megismerése)
        • Az együttműködés elindítása (beszoktatási protokoll végrehajtása)
        • Együttműködési formák kialakítása a kommunikáció rendszerének kialakítása.
        • Az óvodapedagógusok folyamatosan erősítik a szülőket az együttműködésben, mintát adva a közösen végezhető tevékenységekre, játékra.
        • Erősítik a szülői felelősséget, támogatják a családi nevelést a problémák megoldását.
        • Az óvodai hagyományok rendszerében segítik a családokon belüli nemzedéki összetartozást, a kisközösségi élet kialakulását, a hagyományok erősödését.
        • Óvoda-iskola átmenet előkészítése a családi nevelés támogatása.

 

III. Óvodai nevelés

 

 

 

 Óvodánk nevelési célja.

 

A 3-7 éves gyermek személyiségfejlesztése életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával:

 

  • egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése
  • Testi-érzelmi- szociális-értelmi érettség alakítása, az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően.
  • Adekvát és rendszeres életritmus kialakítása, működtetése a gyermek számára biztonságot nyújtó, megalapozott és következetes, ám differenciáltan kezelt szokásrendszer által.
  • A testi fejlődés támogatása az egészségnevelés és a mozgás, mozgásfejesítés eszközeivel.
  • Nyelvi kifejezőkészség megalapozása.
  • Az anyanyelv elsajátításának segítése.
  • Komplex nevelés, mely a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartására és kielégítésére, a kreativitás előtérbe helyezésére, és a kompetencia érzés kialakítására fenntartására törekszik.
  • Játékba integrált cselekvéses tanulás, melynek révén az ismeretek tapasztalatokon keresztül történő megszerzése a cél. Megteremtve ezáltal azt a lehetőséget, hogy a gyermekjátékon, művészeteken, alkotómunkán saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére a tanulás örömének átélésére.
  • A tágabb és szűkebb környezete közvetlen tapasztalati úton történő megismertetésével cél, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne, ezáltal történjen a környezettudatos viselkedés megalapozása.
  • Sikeres, a közösségi élethez szükséges szociális integráció
  • Az önálló, ugyanakkor együttműködésre képes szociális fejlettség elérése az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően.
  • A családokkal való együttműködés kooperáció, partnerség megalapozása, működtetése a folyamatos párbeszéd feltételeinek biztosítása a gyermekek beilleszkedésének segítése érdekében.
  • Az óvodai környezet biztonságot, nyugalmat biztosít a gyermekeket körülvevő felnőttek óvónők, dajkák természetes támaszt, ha kell, társat jelentenek a gyermek számára.
  • Egyéni differenciált bánásmóddal a gyermek személyes igényeinek biztosítása
  • Az óvoda közösségformáló szerepe által törekedjen arra, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben, váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is képes legyen az érvényesülésre.
  • Integráció differenciált bánásmód inklúziós szemlélettel a különös gondoskodást igénylő gyermekek számára

·       Egyéni differenciált bánásmód és fejlesztés különös gondoskodással megfelelő területeken és módokon szakemberek együttműködésével, elfogadó környezetben.

  • A pedagógiai környezet a másság elfogadását és a toleranciát biztosítja.

 

 

3.1. Az egészséges életmódra nevelés

 

Az egészséges életmódra nevelés elvei:

 

A testi-lelki egészség alapvető feltételeinek biztosítása a gyermek komfortérzetének kielégítése, differenciálás eszközrendszerével

Optimális, a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő óvodai életritmus és egészséges életvitel kialakítása. A rendszeres tevékenységek biztosításával a testi és szellemi fejlődés feltételeinek megteremtése.

 

Az egészséges életmódra nevelés területei:

 

·     Gondozás

·     Testi nevelés

·     Egészségvédelem-edzés

 

 

3.1.1. A gyermekek gondozása

 

A gondozás magában foglalja azon személyes szükségletek kielégítését, amely a gyermek testi-lelki fejlődését biztosítja.

 A gondozás célja hogy személyes törődést biztosítson a különböző fejlettségi fokon álló gyermekek számára szükségleteiknek megfelelően az önálló életvitelhez kapcsolódó tevékenységek (testápolás, egészség megőrzés, önkiszolgálás) kialakításának későbbi automatizálásának segítése.)

A gondozás területe adja az elsődleges érzelmi kötődés kialakítását gyermek és óvónő között.

A gondozás feladataiban a felnőtt (óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka) cselekvően segíti a napi élethez szükséges önellátás alakulását, mely óvodáskor végére automatikussá válik.

A komfort érzet akkor alakítható, ha a gyermekben nincs szorongás és szükségleteit ki tudja fejezni, ezért a gondozás során a legfontosabb feladat a szorongásoldás, amelyhez körültekintő kommunikáció és metakommunikáció kell, hogy társuljon, amely azonos módon támogató kell, legyen mind az óvónő, mind a dajka részéről (az óvoda valamennyi alkalmazottja részéről).

Az önellátáshoz szükséges eszközöket, meg kell ismertetni a gyermekkel azok használatát segíteni, kell.

A gondozás az óvodás évek alatt végig kíséri az önállósulást, segítve, támogatva azt.

A gondozás folyamatosan jelen van az óvodai életben, fontos a szerepe az egyéni igénynívó kialakításában.

A gondozás, csak differenciáltan egyénre szólóan történhet, különös tekintettel az SNI gyermekeknél.

 

3.1.2.  Testi nevelés.

 

A testi nevelés gyermek egyéni, testi szükségletének (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének testi épségének védelme edzése.

 Célunk: személyes törődéssel optimális feltételek megteremtésével, a testi fejlődés szükségleteinek kielégítése.

Feltételeink, napirendünk megteremti a lehetőséget a mindennapos levegőzésre.

 A termekben, és a kertben egész év folyamán lehetőség van biztonságos környezetbe való mozgásra. A feltételeket a különböző mozgásformák gyakorlására a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulására a megfelelő terhelésre, az aktivitási szintek változtathatóságával tesszük még biztonságosabbá a gyermekek számára. A rendszeres örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására vezetjük rá, a gyermekeket, mintát adva ezzel a szülőknek is.

 

3.1. 3.A pihenés és alvás rendszere:

 

A nyugodt elalváshoz és pihenéshez szükséges feltételeket, úgy alakítjuk, hogy valamennyi csoportban megteremtjük. Így az ágyak mérete, a pihenést megelőző mese, vagy halk zene is a rendszerhez tartozó. A szülőket tájékoztatjuk a pihenés élettani szerepéről, a napi rutin kialakításának fontosságáról. A gyermekeket egyéni szükségleteik szerint nyugtatják meg az óvónők, és így alakítják ki a relaxálás képességét.

 

 

3.1.4. Egészséges táplálkozás

 

Az étkezést a korszerű táplálkozás elvei alapján közétkeztetés igénybevételével biztosítjuk óvodánkban, mint az egészséges életmód megalapozásának egyik pillérét. Lehetőséget teremtünk ezáltal arra, hogy a gyermek a közösségben megismerkedjen a különböző számára eddig ismeretlen ételek ízével, ízesítési módjával. Az étkezés változatos, tartalmazza mindazon normákat, amelyek a kisgyermekek étkeztetésével kapcsolatban vannak.

Az étkezésnél csak az egyéni szükségletek a mérvadóak. Feladatunk, hogy a szülői együttműködést elnyerjük és elérjük, hogy a gyerekek elkerüljék az egyoldalú táplálkozás csapdáját.

Külön figyelmet fordítunk, hogy az étkezések között megfelelő idő teljen el, ezzel is támogatjuk az élettani folyamatok rutinszerű működésének kialakulását. Napirendünkben biztosítjuk a megfelelő időt valamennyi étkezésre.

Étkező készleteink minden kisgyermek számára lehetővé teszik a kulturált étkezési szokások elsajátításának lehetőségét, amely különösen fontos a szociális hátránnyal küzdő gyermekeknél.

Az étkezéshez szükséges mozgások elsajátítását egyénileg és differenciáltan segítjük.

Az étkezések alatt törekszünk a jókedvű derűs légkör fenntartására.

 

3.1. 5. Egészségvédelem

 

 Cél: Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása.

 

 Személyes törődéssel, példamutatással az optimális feltételek megteremtésével az egészséges életmódot alapozó szokások kialakítása, későbbi automatizálása.

Feltételeinkkel, az egészséges életvitel szokásaival minőségi különbséget mutatva, mintát adunk minden gyermek számára, amelyek későbbi életszakaszaikban alapvető igényként jelenhetnek meg

 

·     Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok elsajátítatására betartására a személyes higiénia eszközök használatát, folyamatosan tanítjuk.

·     Az őszi tavaszi időszakban a gyerekeknek is tanítjuk azt, hogy könyökhajlatba köhögjenek, vagy tüsszentsenek, illetve azt, hogy orrfújás után azonnal mossanak kezet.

·     A szülőket tájékoztatjuk arról, hogy reggel a csoportba érkezés előtt szoktassák a gyerekeket a kézmosásra.

·     A higiénés körülményeket különös gondossággal napról napra biztosítjuk.

·     A gyerekek ruházatára különös figyelmet fordítunk, hogy az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés megvalósuljon. Az öltözködésre a napirenden belül megfelelő időt biztosítunk. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a praktikus viseletekről, arról, hogy milyen öltözéket tudnak a gyerekek egyre önállóban váltani.

·      A folyamatos levegőcsere, a terembe minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia a testi-lelki komfort megteremtéséért történik.

·     A nyári időszakban fokozottan figyeljük a káros sugárzásra vonatkozó jelzéseket, a kritikus napokon 11-16-óráig nem tartózkodunk a kertben.

·     A nyári időszakban magas hőmérséklet esetén délben valamennyi gyermeket az udvaron lezuhanyoztatunk.

·     Külön figyelmet fordítunk az óvodába lépéskor, hogy legyen információnk a gyermek különös betegségeiről, illetve betegségre való hajlamáról, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.

·     A gyermekek orvosi felügyelete, rendszeres, egészségügyi szűrése a szülő közreműködésével, óvodánkban biztosított. Kiemelt feladatként kezeljük a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérését, a változásokról a szülőket, illetve az orvost azonnal tájékoztatjuk.

·     Gyógytestnevelő közreműködésével (a Pedagógiai Szakszolgálat által biztosítottan) gondoskodunk, hogy a rászoruló gyermekek mozgásfunkciót javító foglalkozásokon vegyenek részt.

·     A gyermek egészségi állapotának folyamatos figyelése kiemelt feladatunk, szükség szerint azonnal élünk a szülő értesítésével, egyéb esetben minden olyan változásról tájékoztatjuk, amely az állapotban a természetestől eltérő jeleket mutat.

·     A betegségmegelőzésben nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés kultúra meggyökereztetésére, a felvilágosításra. a tájékoztatás védőnő, vagy gyermekorvos segítségével illetve megfelelő kiadványok átadásával is megtörténik.

 

·     A napirend kialakításával egész éven át a lehetőség szerinti legtöbb időt töltjük a szabadban, a kertben. A szabadlevegőn való tartózkodás az évszakok különböző viszonylataiban segít a gyermekek edzésében, a környezethez való egészséges alkalmazkodásban. A feltételek adottak, mobiljátékokkal, gumiburkolattal, napvédőkkel, széles játéktárral állunk a gyerekek rendelkezésére. A kerti életbe illesztjük az ügyességet, erőnlétet fejlesztő játékok sorát, és motiváljuk ezek spontán kezdeményezését is.

 

 

3.1.6. Baleset megelőzés, balesetvédelem.

 

A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök használati tárgyak ellenőrzését, és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.

Az óvodapedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése. Ugyanakkor nevelésünkkel a gyermekekben is igyekszünk kialakítani saját és társaik testi épségének védelmét, annak fontosságát.

A baleset megelőzésnek az alábbi formái léteznek: óvodába lépéskor és minden tanév elején valamennyi csoportban a pedagógusok megbeszélik a gyermekekkel azokat a szabályokat, amelyek a biztonságos játék, öltözködés, mosdózás, illetve udvari játék megteremtéséhez feltétlenül szükségesek.

Ezt a folyamatot az óvodapedagógusok nevelési terveikben rögzítik.

 

 

 

3.1.7. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítás

Az intézményt és környezetét folyamatosan újítjuk és biztosítjuk a tiszta rendezett esztétikus állapotot, amivel mintát kívánunk adni az óvoda használóknak.

Minden eszközt rendelkezésre bocsátunk, hogy ezt az állapotot a szülők és gyermekek is fenn tudják tartani.

A szülőket is és a gyermekeket is speciális programokon a környezet szépítésében rendezésébe bevonjuk.

A csoportok többségében van akvárium, a halak etetésében és az akvárium körüli munkálatokba, és a növényápolásba bevonjuk az érdeklődő gyermekeket.

Rügyeztetéssel, palántázással már a csoportokba készülünk a tavaszi kerti megújulásra.

Az energiatakarékosság kiemelt intézményi cél. A gyermekek szempontjából különösen a vízzel való takarékosság megtanulása a legfontosabb. Külön figyelmet fordítunk a testápolási teendők megtanulására, ezen túlmenően, a kertben adunk lehetőséget a vízi játékokra is.

A javakkal való takarékosságra nevelés az eszközökre való vigyázás a maradék anyagok újrahasznosítása révén valósul meg.

Ösztönözzük programjainkkal a tömegközlekedési eszközök használatát, és a kerékpározást.

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

·       A gyermekek képesek az önálló öltözködésre, ruhájuk gombolására, cipőjük befűzésére, bekötésére.

·       Időjárásnak és hőérzetüknek megfelelően viselik ruhadarabjaikat.

·       Ruhadarabjaikat, cipőiket felismerik, összehajtva, rendezetten tárolják.

·       A gyermekek képesek önállóan tisztálkodni.

·       Mások intim szféráját nem zavarják.

·       Fogmosás esetén az eszközöket tisztán tartják, képesek az önálló fogmosásra.

·       A gyermekek képesek önállóan megteríteni, tisztán, kulturáltan étkezni.

·       Képesek kancsóból önteni, tálból szedni, a kanalat, villát készségszinten használják.

 

 

3.2.  Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

 

Célunk:

 

§               Az érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtésével, a családi nevelés kiegészítése, a gyermek szocializációjának segítése, alapvető erkölcsi normák kialakítása, mely az együttéléshez szükséges.

§               Szociális kompetenciák kialakítása fejlesztése. Önismeret, öntudat fejlesztése, az együttműködési képességek megalapozása.

Feladatunk:

 

§               A gyermek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése, melyben a társas kapcsolatok alakulnak.

§               Szokás és szabályrendszer kialakítása, amely a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó, fejlődését segíti.

§               Ismétlődő közös örömteli tevékenységek szervezése, amely nevelésünk hagyományrendszerére épül, és mélyíti az összetartozás élményét.

§               A gyermekek elé olyan felnőtt modell állítása, amely példaképül szolgál és közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek, az együttérzés, segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a másság iránti megértés kialakulását segíti a gyermekben, a kommunikáció és a mintát adó tevékenységek által.

§               A gyermek természetes kíváncsiságára épített tevékenységek sorában a természeti szépségek és kulturális hagyományok megismertetése, a lakóhely és az intézményi környezet felfedezése, amely a szülőföldhöz, hazához kötődést segíti

§               Társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek-gyermek, gyermek felnőtt viszonylatban.

A fenti célokhoz és feladatokhoz a szülői együttműködés megteremtése kiemelt feladat, oly módon, hogy az a kötelezőség érzését mellőzze, és mint választási lehetőség jelenjen meg. A szokványos együttműködési formák mellett, személyre szabott, oldott formák keresése, a tájékoztatás sokrétű formáinak kihasználása.

 

3.2.1. Szokás - szabályrendszer

 

Az észszerű kereteket adó szokás- szabályrendszer biztonságérzetet nyújt a gyermek számára. Segít abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejődik a gyermek normarendszer, amely a további életszakasznak az alapja és egyben a felnőtté válás feltétele is. 

A szokás-szabály rendszer a csoportban dolgozók közötti összhangot, egyező nevelő hatás megteremtését célozza, a tanév elején kerül meghatározásra.

Alapja: a csoportba járó gyermekek fejlettségi szintje, a szülőkkel egyeztetett forma, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani.

A szokás-szabályrendszer napirendkövető.

A szokás szabályrendszer kialakításánál prioritások:

 

  • A szülőkkel való egyeztetés
  • Az empatikus felnőtt környezet
  • A pozitív beállítódást segítő óvodapedagógusi magatartás
  • A segítségkérést támogató felnőtt metakommunikáció és kommunikáció
  • Az egyéni differenciált bánásmód
  • A támogató következetesség.
  • Megfelelő idő és hely és eszközök biztosítása

 

A szokás szabályrendszer alapvető pillérei:

 

·     a biztonságosság- baleset megelőzés

·     a gyermek feltétel nélküli támogatása segítése

·     az önállóság támogatása (öltözködés, étkezés, tisztálkodás, közjóért végzett feladatok,

·     A közteherviselés: közösségért végzett feladatok, pl. játékelrakás, naposság, terem rendezés, stb.)

·     az együttműködés erősítése (a kulturált viselkedés értékeinek közvetítése, köszönés, az öröm kifejezése, megszólítás, a vágyak kifejezése stb.) az önértékelés, önkritika fejlesztése (jól oldottam meg, képes vagyok rá, elfogadta az én ötletemet, szívesen csinálom meg), egymás segítése.

 

 

 

3.2.2.  Társas kapcsolatok.

 

Legfontosabb feladatunk, hogy a kapcsolatok alakításához megfelelő körülményeket, időt, helyet változatos tevékenységet biztosítsunk. Kiemelten fontos, a megfelelő idő, hely és eszköz a játékhoz.

A játék az a katalizátor, amelyben a személyközi kapcsolatok leginkább fejlődnek ezért törekszünk arra, hogy tudatosan használjuk ki ezt a lehetőséget.

A társas kapcsolatok fejlődésénél szem előtt tartjuk az életkori és egyéni sajátosságokat, és kihasználjuk a szenzitív szakaszokat.

A gyermekközösségbe való beilleszkedést, az érzelmi élet egyéni impulzusait figyelembe véve az óvodapedagógusi modell által biztosított utánzásos tanulással is segíteni kívánjuk. Az azonosságok, az erősségek konkrét megjelenítése segíti a gyermeket abban, hogy mások előtt önazonosságában megbizonyosodjon, bátorságot szerezzen, és motivált legyen az új kapcsolatok kezdeményezésére. Ugyanakkor a gyermek számára érzékelhetővé kell tenni azokat a határokat is, amelyek gátolják kapcsolatainak alakulását.

 

A társas kapcsolatok „fejlesztésében” a kommunikáció szerepe szinte elsődleges, mindig és minden körülmények között segíteni kell a gyermekeket, hogy vágyaikat, elképzeléseiket megfelelő kommunikációval társaik és a felnőttek felé ki tudják fejezni, illetve más gyermekek felől meg tudják érteni. Bizonytalanságukat merjék kifejezésre juttatni, és kérjék a felnőtt segítségét.

A társas kapcsolatokban meg kell tapasztalni az együttlét örömét, és a konfliktus gyötrelmét. Tudatos és felkészültséget igénylő feladat, hogy a gyermekek számára olyan konfliktuskezelő eszköztárat mutassunk, amely a mintakövetés révén későbbi életükben is használható. Fontos, hogy a gyerekek mindig tisztába legyenek azzal miért történhetett kapcsolataikban jó, vagy rossz, hogyan javíthatják, mit kell tenni ahhoz, hogy az egyensúlyt visszaállítsák.

Kiemelten kell foglalkozni a kapcsolatokra való nyitottság és a kapcsolatokban folytatott kommunikáció, illetve metakommunikáció problémakörével. Az egyéni differenciált bánásmód eszközével kell valamennyi érintett kisgyermeket segíteni, hogy ezeken a problémákon megnyugtató módon lépjen át.

Gyermek-felnőtt kapcsolatban a feltétlen segítséget adó felnőtt elfogadtatása nevelésünk célja. A felnőttek biztonságot, védelmet jelentenek a gyermekek számára, ugyanakkor kommunikatív jelek megértésével a feltétlen szeretet fokozatai a gyermek számára egyértelművé vállnak.

 

 

 3.2.3. Személyes példamutatás, óvodapedagógusi modell.

 

A testület és a nevelőközösség egyediségét, sajátosságát. a gyermekszereteten túl a gyermekek egyéni fejlődéséért való küzdelem, a gondos figyelem a mutatja.

Példamutató kommunikációjával, mintát ad, segíti a szociális kompetenciák fejlődését.

Az érzelmi nevelés szempontjából az óvoda valamennyi dolgozója fokozottan ügyelnek a nonverbális kommunikációs jelek közvetítésére. A nevelőmunkába szoros együttműködésre törekszenek az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők.

A nevelés érdekében az óvodapedagógus figyel az azonosságokra és a különbségekre, a gyermek jelzéseinek, viselkedésének követésére és az információk értékelésére.

Az óvónő törekszik az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek, játékmotiváció megteremtésére.

A konfliktushelyzetekben a gyermekek bevonásával történik a szabályalkotás.

Prioritásként jelenik meg a gyermekek eltérő szociális szükségleteinek kielégítése, az egyénekre irányuló kommunikáció, a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében.

A modellnyújtás az óvoda minden dolgozójára érvényes. A velünk dolgozó dajkák munkája során is érvényesül.

3.2.4.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • Érdeklődve, kíváncsian viszonyulnak a jelenlegi és új társaikhoz, illetve a csoportba érkező vendégekhez.
  • Empatikusan viselkednek a kisebbekkel, segítségre szorulókkal szemben, baráti kapcsolatokat alakítanak.
  • A körülöttük lévő felnőttek felé szeretettel, bizalommal, tisztelettel viszonyulnak.
  • A helyes viselkedési normák betartását nem érzik nehézségnek, elfogadják, belső részükké válik.
  • Megtapasztalva a közösséghez tartozás érzését, szívesen vállalnak feladatokat a csoportért, valamint érzékenyekké válnak a segítségre szoruló társaik felé, segítségadásuk önzetlen, szereteten alapul
  • Konfliktus helyzeteiket a társaikkal képesek önállóan is megoldani.
  • Helyes önértékelésük által alakul a pozitív énképük.

 

 

3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

 

 Az anyanyelvi nevelés célja:

 

§             Az érthető kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása.

§             Az önkifejezés ösztönzése

§ A beszédkészség, a beszédfunkciók működési zavarinak, és egyéb a beszédkészséget gátló működési deficitek feltárása korrekciója, illetve kompenzációja.

 

Feladata:

·       a beszéltető környezet megteremtése,

·       a beszédgátlás oldása,

·       beszédminta adása,

·       beszédkorrekció megvalósítása,

·       a beszédértés fejlesztése (gyógypedagógus szakemberek közreműködésével is).

 

Az emberi érintkezés alapja az érthető kifejező kommunikáció, amely lehetővé teszi igényeinek mások számára történő közvetítését. A beszéd tágabban értelmezve a kommunikáció egyik kifejeződése.

Az anyanyelvi nevelés átszövi az óvodai napokat és pillérét adja minden tevékenységnek.

Az anyanyelvi nevelés, mint a beszéd fejlesztés kerete kiemelten fontos az esélyegyenlőség megteremtésében, ezért itt hangsúlyosan jelentkezik az egyéni differenciált bánásmód.

§ Valamennyi gyermek számára rendkívül fontos, hogy környezete ösztönözze a beszédre, az őt körülvevő felnőttek legyenek kíváncsiak mondanivalójára, ezáltal fejezzék ki, illetve erősítsék a gyerekben, hogy igényeit, vágyait jó eszközzel fejezte ki.

§ A játék és a tevékenységek lehetőséget adnak a különböző beszédhelyzetek kigyakorlására.

§ A beszédminta ösztönöz arra, hogy az érzelmileg közelálló személytől a gyerekek automatikusan átvegyenek sablonokat, amelyeket később alkalmazni tudnak.

§ Nyelvi eszközök és elemek mintája és átadása, segít pontosítani a kifejezőkészséget, egyben támogatja a beszédértés fejlődését a társakkal való elfogadott kommunikációt.

§ Beszédfunkciókban gátolt gyermekek speciális fejlesztése, rendszeres habilitáció, illetve rehabilitáció keretében gyógypedagógus szakemberek (logopédus, szenzomotoros mozgást fejlesztő gyógypedagógus) közreműködésével.

 

 

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

 

 

4.1. Óvodánk személyi feltételei:

 

Jelenleg 15 pedagógus 4 pedagógiai asszisztens 9 dajka 1 óvodatitkár 1 fűtő-gondnok, udvaros, 1 karbantartó és 1 konyhai dolgozó tartozik a létszámunkba. A pedagógusok felkészültsége a szakai munka szükséges feltételeit megteremti.

A nevelőmunkában alapvető feltétel, hogy a teljes alkalmazotti közösség a gyermekekért dolgozzon, munkáját példaszerűen lássa el, és segítse megteremteni a gyermekek számára elengedhetetlen testi-lelki biztonságot.

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt biztosított az óvodapedagógusi jelenlét, két órás átfedési idővel.

A PP módosítása ugyanakkor szükségessé teszi, hogy egyes napokon az átfedési idő megnövekedjen, ezáltal megfelelő személyi feltételt tudjunk biztosítani a sétákhoz, állatkerti és múzeumlátogatásokhoz egyéb programokhoz.

A migrációra és a migráns gyerekek fogadására fel kell készülni, ezért a pedagógus és nevelőmunkát segítő közösségnek meg kell őrizni nyitottságát a multikulturális értékek befogadásra, és fejleszteni kell a kulturális integráció iránti érzékenységet. A nevelőközösségnek tájékozottságot kell szerezni a migráns csoportok kulturális hagyományairól.

 

 

4.2. Óvodánk tárgyi feltételei

 

Óvodánk a VI. kerület zöldövezeti részében, az Andrássy utat keresztező mellékutcában található. Szerencsésnek mondható ez, mivel a főúttól való távolsága a megközelítés szempontjából ideális, ugyanakkor a forgalom és az ezzel járó kellemetlen szennyeződések közvetlenül nem érintik az intézményt

A kerület egyetlen és legfiatalabb óvodai funkcióra épített intézménye 1976-ban került átadásra, majd 2014-ben bővítették az épületet, illetve teljesen megújult, korszerűsödött.

Az épület háromszintes, a földszinten három foglalkoztató és kettő hozzátartozó szociális blokk, valamint a tornaterem és hozzá tartozó mosdó, egy tálalókonyha, két felnőtt mosdó és egy mozgáskorlátozott mosdó található. Az első emeleten 4 foglalkoztató, a hozzájuk kapcsolódó 3 gyermekmosdó és öltöző, logopédiai szoba, elkülönítő, pénztár, három felnőtt mosdó található. A második emeleten helyezkednek el az irodák, a nevelői szoba, a tárgyaló, a konyha, felnőtt öltöző, felnőtt étkező, orvosi szoba, raktárak és a kazánház. A játszókertet az épület két részre osztja, mely gumiborítású. Mobil és telepített játszóeszközök biztosítják a biztonságos játék feltételeit. A homokozók feletti árnyékolók a nyári időszakban védelmet jelentenek a gyermekek számára.

 

Az épület előnye a jó megközelíthetőség, a zöldövezeti jelleg, tágas és napfényes foglalkoztatók (55-60 nm) a tornaterem és a kert.

Az itt dolgozók jó közérzetét segíti a nevelői szoba és a megfelelő szociális blokkok, viszonylag tágas öltöző, amelyben a személyes holmik megfelelő zártszekrénybe elhelyezhetők. Az adminisztratív, pedagógiai munkájukat segíti a nevelői szobában elhelyezett internet ellátottsággal rendelkező számítógép, nyomtatóval.

Az épület teljes mértékben akadálymentes. Mozgáskorlátozott parkoló, lift és mozgáskorlátozott mosdó segíti a mozgáskorlátozott személyek életét az óvodánkban. Brei írással ellátott feliratok segítik a látás sérült emberek tájékozódását az óvodában. Akusztikus hurok megléte könnyíti meg a hallássérült látogatók kommunikációját.

Összegezve az intézmény komfortja, külső belső esztétikája, karbantartottsága igen jó feltételeket teremt az idejáró gyermekek óvodai napjaihoz.

 

 

4.2.1. Óvodánknak a program céljához rendelt eszközrendszere

 

Programunk eszközellátottságát tudatosan és folyamatosan fejlesztettük, két irányba.

          1. Játékállomány mennyiségi és minőségi bővítése

          2. Szakmai eszközök minőségi bővítése.

 

1. A játékállomány mennyiségi bővítésekor az évek során folyamatosan pótoltuk az elhasználódott olyan típusú játékokat, melyek a mindennapos játéktevékenység alapvető kellékei (babák, építőjátékok, társasjátékok stb.).

A minőségi fejlesztést a speciális fejlesztőjátékok fokozatos beszerzése jelentette. Mára már elmondható, hogy minden korosztályban az életkornak megfelelő készségeket-képességeket fejlesztő, speciális, jó minőségű játéktár rendelkezésre áll.

A játéktár szerves része az óvodapedagógusok által készített, illetve a gyermekek által készített különböző anyagú játékeszköz, amely régi játékokat, népi játékokat visz az óvodai életbe. Ezekhez az eszközökhöz, játékokhoz gyakran használunk természetes anyagokat, vagy magát a természetes anyagot használjuk játékra (termések, gyűjtések). Lényeges, hogy az óvónői ötleteken túl, az elkészítéshez szükséges anyagok mindig kellő választékban rendelkezésre álljanak. Ezt a feltételt igyekeztünk biztosítani, és kiemelten szeretnénk kezelni a jövőben is.

 

 Szakmai eszközök minőségi bővítése

Folyamatosan és célirányosan, programunk alapjaiból kiindulva ahhoz szorosan kapcsolódva bővítettük szakmai eszköztárunkat. Első lépcsőben a mozgásfejlesztő eszközök minőségi és mennyiségi beszerzése történt, majd bővült a zenei kelléktárral, és végül a változatos ábrázolási eszközökkel és természetes anyagokkal. Ennek köszönhetően kialakult egy mennyiségben és minőségben is megfelelő (kerti és csoportszobai) mozgásfejlesztő eszköztár. Külön ki kell emelni a zenei eszköztár létrejöttét, amely programunk megvalósulását segíti.

Az eszközellátottságra jellemző, hogy minden tevékenységhez egyenletesen jó feltételeket biztosít.

Az eszközellátottság a logopédiai csoportban megfelel a funkciónak, a fejlesztéshez szükséges eszközök s felszerelések kellő számban állnak rendelkezésre

A tárgyi feltételek elsősorban azok a tárgyak, amelyeket a gyermekek használnak általuk jól ismert és biztonságosan elérhető tárolókban polcokon vannak elhelyezve.

 

Az óvoda helyiségei rendezett feltételek biztosítanak a fogadóórák és a szülői értekezletek megtartására. A rendezvényeken szűkösebbek a lehetőségek, ezért a kertet is bevontuk a rendezvények helyszínei közé.

 

 







4.3. Az óvodai élet megszervezése

 

 

4.3.1. A napirend:

A napirend illeszkedik az egyéni szükségletekhez, ugyanakkor stabilitást is ad a napi rutin kialakulásához.

A napirendben igazodni szükséges a tevékenységek biztonságos végzéséhez.

A napirendben a legtöbb időt a játék, mint alapvető tevékenyég és gyermeki szükséglet tölti ki. A tevékenységek a játékhoz idomultan a harmonikus arányok megtartásával folynak.

A napirend fontos eleme, hogy megfelelő időt biztosítson a gondozási feladatok elvégzésére.

Legyen mód a felnőttek (pedagógusok és nevelőmunkát végzők) megfelelő segítő önállóságot támogató egyéni igényeket figyelembe vevő gondozómunkájára.

 A napirendben tolerálni kell az egyéni haladásban meglévő különbségeket, a differenciálás, a támogatás és ösztönzés eszköze.

 

A csoportok napirendjének jellemzője, a blokkrendszer.

 

A csoportok, általánosan megjelenő napirendje a következő:

 

6 – 10  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

  Szabadjáték, párhuzamosan tervezett játékba integrált differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban.

       Tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez                       igazodó műveltségtartalmak közvetítése, a tevékenységekben megvalósuló tanulás

o   Verselés, mesélés

o   Ének zene, énekes játék, gyermektánc;

o   Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka;

o   Mozgás

o   A külső világ tevékeny megismerése

                     Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

 Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen kötött mozgás (teremben vagy a szabadban)

10 - 12, 30                   Gondozási tevékenység. Ismerkedés a környező világgal, megfigyelések végzése spontán és szervezett formában. Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn

12,30 - 13,30      Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

 

13,30 - 16 mindennapi mese, pihenés, játék, játékba integrált differenciált tevékenység, gondozási feladatok    

16 –18        Szabadjáték, párhuzamosan végezhető tevékenység a szülők érkezéséig

         

4.3.2. A heti rend

 

A hetirend az óvodai tevékenységek ciklikus ismétlődése. A heti rend kialakításánál a pedagógusok figyelembe veszik a gyermekek terhelhetőségét, egyéb szabadon választott tevékenységek időpontját.

Hangsúlyozzuk, hogy a mozgás a mozgásfejlesztés az óvodai nap során mind a teremben, mind a kertben spontán módon folyamatosan szerveződhet, ugyanakkor kötött eleme sem nélkülözhető a fejlesztési célok eléréséhez.

 

4.3.3. Az óvodai nevelés tervezése

 

A pedagógusok féléves nevelési tervükben fogalmazzák meg azokat a célokat, melyeket megpróbálnak a nevelési év során megvalósítani. A nevelési terv követi a pedagógiai programunk felépítését, tartalmát, megjeleníti a pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők, és a gyermekek feladatait is a célok eléréséhez. A nevelési tervek értékelése fél évenként történik.

A játékba integrált differenciált tevékenységek tervezése négy hetes tematikus tervben történik. A négy hét fő témája mindig egy mese, mely köré épül a többi tevékenység témája.  A heti tervezésnél megjelenik a cél és feladat rendszer, a kiemelt fejlesztési területek, a tevékenységek során megjelenő módszerek és eszközök.                                                                                                                           

Programunk stratégiai célként a képességek, készségek fejlesztését fogalmazza meg, ennek rendeljük alá tevékenységek rendszerét is, továbbá alapozunk magának a tevékenységnek a motivációs erejére is.

Minden gyerek nyitott a mesehallgatásra, a zenei élmények fogadására, a mozgásra, a játék ereje és végtelen eszköztára segít a képességfejlesztési célok megvalósulásában.

 

4.3.4. Egyéni fejlődés megismerése és egyéni fejlesztés  meghatározása (mérés, értékelés)

 

Az egyéni fejlesztés nevelési céljaink között kiemelkedő. Ehhez szorosan kapcsolódik az a követő rendszer, amely segíti a fejlesztési célok meghatározását, egyben a pedagógiai célok kitűzését is.

A rendszer alapja az egyéni fejlettségmérő és fejlődést meghatározó lap, mely Porkolábné Balogh Katalin munkáján alapszik. Ez a típusú mérőeszközt a logopédiai csoportban alkalmazzuk, melybe 3 havonta kerül bejegyzés. Az egyéni lapok különös jelentőséggel bírnak a fokozott egyéni gondoskodást igénylő gyermekeknél a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeknél illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél. Esetükben rövidebb fejlesztési szakaszokra terveznek az óvónők, illetve az elért eredmények meghatározásában és a feladatok kitűzésében részt vesznek a közreműködő szakemberek is.

A többi csoportba egyéni fejlettségmérő lapot használunk. Az egyéni lap szempontrendszere átöleli a teljes személyiség jellemzőket, testi, szociális és értelmi képességek szintjén, és a különböző al-szempontok segítségével képet ad a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről. Folyamatosan vezetjük az óvodába lépéstől az iskolába lépésig.

A lapok töltése folyamatos megfigyelésen alapszik, évente két alkalommal  összesítésre kerül. A megállapítások alapján készülnek el az egyéni fejlesztési tervek. Ez mind a kompenzáció, mind a tehetséggondozás esetében így történik.

Az egyéni lapok óvodába lépéstől, iskolába lépésig valamennyi gyermekről elkészülnek, fontos támpontjai a szülői tájékoztatásnak, az eredmények csoportszintű, illetve intézményszintű kimutatása része a pedagógiai munka értékelésének.

4.3.5. Szolgáltatások

 

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.

Az óvodai rendezvények, szolgáltatások ingyenesek, az óvodába járó gyermekek és szüleik számára, és valamennyit óvodapedagógus irányítja. Nevelési év elején, szülői igény felmérése alapján biztosítjuk azon fizetős szolgáltatásokat, melyek a gyerekek fejlődését segítik.

4.4. Az óvoda kapcsolatai

 

4.4.1. Együttműködés a gyermekkel:

  • Az együttműködés elvei:
    • A személyiség önállóságának segítése, pozitív énkép, és önérvényesítő képesség kialakulásának támogatása
    • Egyéni szükségletek kifejezésének erősítése.
    • Érzelmi gazdagság adása, és alakulásának erősítése
    • Kulturált magatartás szokásainak erősítése
    • A másság toleranciája
    • A gyermekek döntési, válaszaszási képességének erősítése.
    • A gyermekek kreatív képességeinek erősítése

A gyermeki szabadság biztosításával:

      • A kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés, mint viselkedési stratégia erősítése.
      • A beszélgetés, a társalgás technikáinak erősítése
      • Az önkontroll, önfegyelem kialakulásának támogatása
      • A gyermeki igényeknek megfelelő óvodai élet szervezés.

Az együttműködés az óvodába lépéstől az óvodás évek végéig az óvodai élet keretei között folyamatosan zajlik.

4.4.2. Együttműködés a szülőkkel

 

Az együttműködés elvei:

  • A kapcsolat egyedi valamennyi szülő esetében, a személyesség és a titoktartás elsődleges.
  • Az óvodapedagógus toleráns a szülők felé, próbálja átérezni helyzetüket, és keresi a kapcsolatot a gyermek érdekében.
  • A segítségnyújtás során az óvodapedagógus érvényesíti azt az intervenciós gyakorlatot, amely figyelembe veszi a család sajátosságait szokásait.

Az együttműködés formái:

  • A szülők igényeinek elvárásainak feltárása az óvodába lépéskor.
  • A szülők igényeinek és elégedettségének évenkénti vizsgálata.
  • A szülők információ szükségleteinek folyamatos figyelemmel kísérése, kielégítése, online eszközök segítségével is.
  • A szülők bevonása a gyermekek fejlődésének követésébe
  • A szülők tájékoztatása, és felvilágosítása a gyermekkor általános pedagógiai, pszichológiai egészségügyi, problémáiról és következő életszakaszokra vonatkozó szülői kötelezettségek tekintetében
  • A szülők bevonása az óvodai élet azon területeibe, ahol érdekérvényesítési lehetőségük biztosított.
  • Intervenció a szülők nevelési gyakorlatának segítése érdekébe.
  • A szülők bevonása az óvodai élet hagyományaiba, ünnepeibe.

 

 

 

4.4.3. Együttműködés a gyermekvédelem területén

 

 

Intézményünkben a gyermekvédelmi feladatokat valamennyi óvodapedagógus végzi és az ezzel a feladattal megbízott óvodapedagógus koordinálja.

Az óvodapedagógusok feladata:

·       minden olyan esemény, vagy körülmény figyelemmel kísérése, amely a gyermekek testi-lelki fejlődését valamilyen negatív formában érintheti.

·       Folyamatos tájékozódás a szociális problémákról, információgyűjtés, az információk értékelése.

·       Családlátogatások, fogadóórák körültekintő gyakorlata a különös gondoskodást igénylő HH, HHH gyermekek szüleivel.

 

A gyermekvédelmi megbízott feladata

·       Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, az óvoda pszichológusával.

·       Folyamatos kapcsolattartás a csoportok óvodapedagógusaival.

·       Team értekezleteken esetmegbeszélések kezdeményezése, azokon részvétel.

·       Folyamatos önképzés a szociális ellátás lehetséges módjairól, információgyűjtés.

 

A gyermekvédelmi munka a folyamatos tájékozódás eredményeként szűri a különböző nehézségekkel küzdő gyermekeket.

A csoportok óvónőivel team megbeszélésen, esetmegbeszélésen kerül egyeztetésre, az egyes gyermekeket érintő intézkedések meghatározása. Minden esetben elsődleges a családdal az együttműködést megalapozó kapcsolat kialakítása, és ezzel párhuzamosan a gyermek felzárkóztatása is megtörténik. A családdal kialakított kapcsolat révén megtörténhet a problémákhoz legmegfelelőbb társadalmi segítők ajánlása, majd az adott szervezettel az eset követése.

Az óvodavezetés folyamatosan értékeli azokat az információkat, amely alapján a szociális segítség, vagy támogatás egy-egy család esetében felmerülhet. Az érintett családokkal személyes megbeszélés alkalmával tájékoztatás történik arról, hol milyen formában kaphatnak segítséget a gyermekneveléshez. A tájékoztatást általános formában minden év első szülői értekezletén valamennyi csoportban megtesszük.

 

 

 

 

4.4.4. Együttműködés a fenntartóval

 

Az együttműködés elvei:

  • A törvényi kötelezettségek teljes körű érvényesítése
  • A hivatalos út szabályainak betartása
  • A fenntartó széleskörű tájékoztatása
  • Kapcsolatteremtő alkalmak biztosítása, meghívások, invitálások az óvodai élet különleges alkalmaira
  • Az óvoda képviselete a fenntartó hivatalos és informális rendezvényein.

 

4.4.5. Együttműködés a kerületi oktatási intézményekkel

Az együttműködés elvei:

  • Támogatás biztosítása az egyéni gyermeksorsok megoldásában.
  • Támogatás biztosítása együttműködéssel, a problémával küzdő családok számára.
  • Széleskörű szakmai információ csere.
  • Esetegyeztetés a problémakezelésben.
  • A kerületi oktatási rendszer kontinuitásának biztosítása.
  • Széleskörű tájékozódás az oktatási kínálat alakulásáról.
  • Partneri kapcsolat erősítése a kerületi intézmények vezetőivel.
  • Partneri kapcsolat erősítése kerületi oktatási intézmények dolgozói között.
  • Az óvoda-iskola átmenet könnyítése

 

 

4.4.6. Együttműködés a bölcsődékkel:

    • A bölcsőde-óvoda átmenet könnyítése.
    • Szülők informálása.
    • A szülők nevelési gyakorlatának megismerése.

 

4.4.7. Átmenetek kezelése (óvodába lépés, iskolába lépés)

 

4.4.7.1. A beszoktatás rendszere.

 

Az óvodába lépés első „pillanatai” körülményei alapvetően befolyásolják a későbbi óvodai évek minőségét a gyermek szempontjából.

Fontos, hogy az óvodapedagógusi felkészültség és minden egyéb feltétel a gyermek óvodai életbe való beilleszkedését segítse. Az óvodai élet elfogadása, nagyban függ a szülői elfogadástól, ezért a folyamat minden szakaszában kiemelt szerep jut az óvoda és szülő kapcsolatának aktív alakításában, a nyitott őszinte párbeszéd megindulásának, és fenntartásának.

A folyamat szakaszai:

o   a szülők felkészítése

o   az óvodával való ismerkedés feltételeinek megteremtése

o   a rendszeres óvodába járás megkezdése az összehangolódás folyamatának elindulása

o   a biztonságérzet kialakítása

o   folyamatos visszaszoktatás

 

A szülők felkészítése:

 

Programunk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szülőket és rajtuk keresztül a gyermekeket is felkészítse az óvodába lépésre.

Az új szülőknek készülő kiadványok, az ismerkedő szülői értekezlet anyaga magába foglalja az életkori sajátosságok ismertetését, elemzi azokat a folyamatokat, amelyek a gyermekben zajlanak egy új közösségbe lépés alkalmával.

Célunk, a széleskörű tájékoztatással, hogy a szülőkben kialakuljon: elfogadja az óvodát, szabadulni tud szorongásától féltésétől.

A gyermekek és szülők számára nyílt napokat szervezünk a jelentkezés időszakában, ahol megismerkedhetnek az óvodával. Az óvodai jelentkezés személyes oldott légkörben nyugodt körülmények között zajlik.

A felvett gyermekek szülei számára ismerkedő szülői értekezletet tartunk, ahol kiválaszthatják az óvodai jelt és ezt ajándékul hazavihetik.

A rendszeres óvodába járás megkezdése

Szeptember első hetében az óvodai élet elindul, a szülők továbbra is együtt vannak a gyermekeikkel, de az egyéni lehetőségek szerint, hosszabb rövidebb időre a csoportba hagyják gyermekeiket az óvodapedagógussal. Ez a folyamat addig tart, amíg a gyermeknek szüksége van rá. Fontos, hogy az óvodapedagógusok az első hetekben mindketten jelen legyenek a csoportban.  Elsődleges feladatuk a szorongás oldása, a gondoskodás, a feltétel nélküli segítségadás, a szokásokba való türelmes bevezetés, a derűs légkör (jó hangulat, nyugalom) biztosított legyen.  A gyermek óvodapedagógusok összehangolódásának egyik oldala a gyermek utánzásos modell követése, az óvodapedagógus részéről a gyermek igényének követése. Cél, hogy a feszült állapotból a gyermek kikerüljön és egyre jobban a környezete felé, tudjon fordulni.

A biztonságérzet kialakítása

A gyermekek szülők ismerjék meg az óvodai környezetet, az ott dolgozó valamennyi felnőttet, a kerti játék során a más csoportokba járó gyermekeket. Fontos, hogy minden olyan esetben, amikor ennek szükségét érzik megfelelő segítséget kapjanak, hogy biztonsággal eligazodjanak.

Alapvető, hogy feltétel nélkül bizalommal fordulhassanak az óvoda valamennyi dolgozójához.

 

Folyamatos visszaszoktatás

A kiscsoportosokra jellemző gyakori betegségek miatt a folyamatos visszaszoktatás az egész évre jellemző kell, hogy legyen. Az érdeklődés a biztonság újbóli kialakítása az egész tevékenységre jellemzően kell, hogy érvényesülni.

A későbbi csoportokban is jelentkezhetnek a fenti feladatok természetesen kisebb intenzitással.

 

 

4.4.7.2. Óvoda iskola átmenet

Az óvodai nevelés célja azon kulcskompetenciák, és képességek megalapozása, amely lehetővé teszi a kisgyermek számára a továbblépést, az iskolai élet megkezdését.

Az óvoda iskola átmenet alapja a differenciált iskolába lépés megvalósulása.

Cél, hogy minden kisgyermek akkor lépjen át az iskolába, amikor testileg és lelkileg alkalmas arra.

Az egyéni fejlődést követő rendszer lehetővé teszi, hogy az óvodapedagógusok, és a szülők viszonylagosan pontos képet kapjanak a gyermekük erősségeiről, illetve kompenzálandó területeiről.

Valamennyi szülő folyamatosan több alkalommal tájékoztatást kap a gyermekről, amely alapján dönt az iskolába lépésről. Természetesen szükség esetén a döntéshez igénybe veheti a Pedagógiai Szakszolgálat iskolaérettségi vizsgálatát is.

Az óvoda partneri kapcsolatban áll a kerület iskoláival és az átmenet megkönnyítését együttműködéssel erősíti.

Számos információs anyaggal és különböző módokon mutatjuk be a kerületi iskolákat, így segítve a szülőket a döntés meghozatalában.

 

 



 

V. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai

 

 

5.1. A játék

 

Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere.  A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékba integrálja a külső és a belső világot, a játék a híd a képzelete és a valóság között. A játékban alakulnak, társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai ismeretei

A szabad játék jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai kezdeményezései és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthető. (Pl. egy szabályjáték blokk kezdeményezése, vagy tapasztalatok szerzésére inspiráló helyzet előkészítése, a gyermek által elképzelt, a szabad játékhoz szükséges eszközök készítését segítő technikák bemutatása stb.)

A játék szabadsága nem jelenti a gyermek magárahagyatottságát, a nevelés a folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenység. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek a szokások a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. Az óvodapedagógus feladata a játékba való bekapcsolódás a gyermek igényei szerint.

A játék semmi mással nem helyettesíthető magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű.

A kicsi első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd a későbbiekben, amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítást.

A gyermekjátékban, játék által, játékosan történő fejlesztésének meghatározója az óvónő személye, beállítottsága, a játékhoz való viszonya, játszani tudása, játék szeretete.

 

A játékban fejlődnek az óvodáskorú gyermek pszichikus folyamatai, a személyiség legjellemzőbb vonásai, valamint a fejlődés magasabb szintjét elősegítő sajátosságok. A játékból újabb tevékenységi formák alakulnak ki, válnak önállóvá, ha meg vannak hozzá a kedvező feltételek.

 

A nevelés célja, hogy a játék és a játékos tevékenység az óvodai élet egészét szője át. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi, társas folyamatokat. Feladatunk a játékhoz az alapvető feltételek biztosítása. Az óvodában a sokat és jól játszó gyermekből nyitott, érdeklődő iskolás és majdan alkotó, tevékeny ember válik.

 

 

Az óvodapedagógus feladata a játék objektív feltételeinek megteremtésében:

 

          a.  - nyugodt légkör

          b.  - idő

          c.  - megfelelő hely

          d.  - eszközök

          e.  - élmények

 

a.)  Nyugodt légkör nemcsak, a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás, szabályrendszer kialakítása. Fontos, hogy ne állítsunk túl sok szabályt, csak annyit amennyi fokozza biztonságérzetét, segíti az eligazodásban, hogy a gyermek be tudja mérni saját és társai tevékenységeinek határait.

 

b.)  Megfelelő idő mivel a játékba integrálódik a többi tevékenység is ezért szükséges, hogy rendelkezésre álljon a legtöbb idő. Fontos, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására.

c) Megfelelő hely: a csoportszobák a hozzátartozó helyiségek úgy vannak berendezve, hogy a gyermekek otthonosan érezzék, magukat megtalálhassák az egyéniségüknek megfelelő helyet, elfoglaltságot.

- kuckók elszeparált részek

- pihenőhelyek

 

d.)  Játék eszközök: A gyermek a játékban vérmérsékletének, aktuális érzelmi állapotának megfelelően választ tevékenységi formát. Az eszközök biztosításánál figyelni kell tapasztalataikat, élményeiket.

Az eszközök kiválasztásánál a gyermek általános és egyéni fejlettségének ismeretén túl fontos tudni a különböző játékszerek fejlesztő hatását.

Játékeszközeink azon túl, hogy esztétikusak és megfelelnek az életkori sajátosságoknak, speciális képesség fejlesztő hatásúak is.

A játékok esztétikusak, könnyen tisztán tarthatók, balesetet, sérülést nem okoznak.

A játékeszközök, közé kell emelni a bábokat, maszkokat, fejdíszeket összefoglaló néven a dramatizálás eszközeit is, amelyek a nevelési célt támogatják. Ezen eszközök segítségével lehet a játék a drámajáték kitűzött céljait a mesélés lehetőségét teljessé tenni.

 

e.) A játék egyik éltető eleme a tapasztalatszerzés, és élményháttér. A játék akkor válik igazán érdekessé a gyermek számára, ha valamilyen helyzetbe be tudja helyettesíteni önmagát, amely által vágyait, álmait a játékban megvalósíthatja. Ezért igen fontos, hogy a gyermeknek legyen élményháttere, legyen hozzá közelálló szerepmintája, amellyel érzelmileg azonosulni tud, és játékába behelyettesítheti.

A gyermekek játékát motiváló élmény sokféle lehet, nem minden átélt helyzet jelent élmény, és indukál játékot. Fontos, hogy a nevelésben résztvevők a gyermek játékából, a játék folyamán zajló kommunikációból információkat gyűjtsön, és azt folyamatosan értékelje.

A gyermekek egyéni élményei változatosak szociális különbségekből adódnak. Ezért kiemelten fontos feladat a sok közös élményforrás. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető.

 A sok közös élmény, a gyűjtő munka, a gyermekek által készített eszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat.

A felnőtt a gyermek személyiségének ismeretében kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyéni képességeket, a mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat. A kezdeményezett irányított szabályjátékban biztosítva van a gyermek szabadsága, az óvónő épít érdeklődésükre, társként vesz részt a folyamatba.

 A nevelés elsődlegessége, hogy a gyermekek tapasztaljanak toleranciát. Gyakorolhassák a toleranciát ők maguk is, olyan helyzetekben, amikor tekintettel kell lenniük egymás játékára, mások nyugodt játékára.

 Képesek legyenek saját frusztrációjuk kezelésére játék közben, és tapasztalják meg mivel, hogyan vállnak képessé a társaikkal való együttműködésre.

Az óvodapedagógus feladatai a játéktevékenység során.

 

·       A közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása, az élmények előhívása, mesék, irodalmi művek élménnyé válásának segítése.

·       A gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése

·       A gyermekek elképzeléseinek támogatása

·       A játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása.

·       A csoportélethez kötődő hagyományok ápolása.

·       A gyermekek igényeinek megfelelő játékfolyamat segítése

·       Személyes kapcsolat naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása.

·       Társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása.

·       Egyezkedések, választások, döntések segítése.

·       A játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása.

 

A játék folyamatát az óvodapedagógus mindig figyelemmel követi, irányítása a kijátszott ötletek továbblendítés, balesetveszélyes helyzetek feloldhatatlannak látszó konfliktusok, súlyos egyéni sérelmek orvoslásában is megvalósul.

Buzdítást kapnak arra, hogy alternatívákat, kompromisszumokat keressenek a testi fölény alkalmazása helyett, ha a játékszabályokkal nem értenek egyet.

 Játék közben beszélgessenek társaikkal, figyeljenek oda, nézzék mit, hogyan tesz, barátságosan nyugtázzák a jó teljesítményt, mosolyogjanak, legyenek segítőkészek.

A játszópartner helyzetét fontosnak tartjuk, a példamutatás a tolerancia, a türelem, figyelem fejlesztése szempontjából.

 

Játék az óvoda kertjében.

 

A szabadban is kedvező feltételeket teremthetünk a játékhoz. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékokhoz, de itt is fontos, hogy legyen hely és lehetőség a nyugodtabb tevékenységekhez is (ábrázoló tevékenység, homokozás, esetleg szerepjáték, barkácsolás).

Nagy szerepe van a különböző mobil eszközöknek (nagyméretű labdáknak, kúpoknak, korongoknak, hidaknak) amelyet a gyerekek szívesen raknak össze és szét, ahogy játékuk megkívánja.

 

5.1.1.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

 

  • A szabad játékukra jellemző a szerep,- szabály és konstruáló játék
  • Játékukhoz gyűjtsenek ötleteket, legyenek képesek egymáshoz alkalmazkodni, egymás ötleteit meghallgatni, és ezek beépíteni játékukba.
  • Tartsák be a szabályokat, és helyes stílusban egymást is figyelmeztessék erre.
  • Egy-egy játékot képesek legyenek több napig játszani, új ötleteket belevinni a témába.
  • Szabályjáték során igyekezzenek elviselni a vereséget.
  • Játék alatt képesek alkalmazkodni, a társas viselkedési szabályokat alkalmazni, empátiával viseltetnek társaik érzéseivel szemben.

 

5.2. Verselés, mesélés

 

A mese, a vers ősi forrása, az anyanyelvi nevelésnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek.

 A mese, vershallgatás tevékenység nem pusztán didaktikai célokat (helyes beszéd, korrekt artikuláció, pontos intonáció, adekvát kommunikációs stratégiák kialakítása) szolgál, hanem komplex művészeti nevelési módszer az óvodapedagógusok kezében. A művészeti nevelés pedig nem csupán a szépre nevelés, hanem a személyiség formálás hatékony eszköze, mivel a gyerek a kreativitás, az esztétikai érzék fejlesztésével képes lesz megtalálni a külvilág hatásaira adható helyes válaszokat a produktív gondolkodás és az ellaboráló fantázia közreműködésével.

A mese szerepe ebben az életkorban igen nagy. Elsősorban az érzelmi egyensúly megtalálását szolgálja, biztosítja az úgynevezett meseélményt. A mesefigurákkal azonosulva átélje a megmenekülés, a győzelem, a felülkerekedés, a gyengék a jó, az igazság csodálatos módon való győzelmét.

A műfaj titka, hogy a megjelenített konfliktushoz mindig hozzárendeli a megoldási módot is, s így nem csak a tudattalan szorongások feldolgozására, hanem a „jóra fordításra” is mintát ad. Ezért is kiemelendő, hogy az óvodai irodalmi anyagba beválogatott, előadott mesék egyik alapvető választási szempontja a megbomlott egyensúly helyreállása kell, legyen, hogy a vágyteljesítő optimizmus megvalósulhasson, s kifejthesse önbizalom- és én erősítő hatását.

Az óvodapedagógusi felkészültség szerves része a kulturált, helyes a gyermekek számára is érthető nyelvhasználat, és artikuláció, a gesztus a mimika, az irodalmi érdeklődés és tájékozottság.

Elengedhetetlen az életkori sajátosságok, a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatának ismerete.

Az irodalmi nevelés legfontosabb óvodapedagógusi feltétele a hatásos, érdeklődést felkeltő hiteles előadásmód. Követelményként kell megállapítani, hogy az óvodapedagógus az irodalmi tevékenység során fejből meséljen, verseljen (kivételt képez az alvás előtti mesélés, folytatásos történet).

 

 

Gyermekismeret:

A mese-vers tevékenység anyagának összeállításakor, a gyermekek ismerete nélkülözhetetlen. Fontos továbbá, hogy az anyag-összeállítás specifikus legyen. A gyermekismeret befolyásolja az előadásmódot, és a gyermeki önkifejezés segítését (verseléskor- mesék, történetek folytatásakor.)

Objektív feltételek:

A mese-vers tevékenység a gyermeki igénynek megfelelően spontán, vagy szervezett, tervezett módon jelenik meg az óvodai életben. Elengedhetetlen azonban mindkét formában, hogy az ideális körülményeket ehhez megteremtsük, így: a megfelelő helyet és időt.

Csoportjainkban vannak állandó mesélő és verselő kuckók, szőnyegek.  Ez már önmagában is jó, és állandó motivációs tényező. A motivációt is feltételnek tekintjük, így valósítható csak meg a passzívan mesét-verset szemlélő gyermekek élményhez juttatása. A megfelelő idő meghatározásakor főként a többszöri ismétlés időszükségletét kell figyelembe venni.

E feltételek, közé kell sorolnunk a csoportok életkori sajátosságának megfelelő könyvgyűjteményét, annak könnyen hozzáférhető elhelyezését, és változatosságát, a mese vers bemutatásához ismétléséhez, gyakorlásához használt eszközöket, bábokat, leporellókat, díszleteket.

 

Az irodalmi anyag összeállításának szempontjai kor és képességszintenként.

 

A meséket tudatosan használjuk a gyermeki személyiség, különös tekintettel a kommunikáció, a beszédértés, a beszédkészség fejlesztéséhez is.

Ezért kiemelkedően fontos a mesék kiválasztása, olyan meséket gyűjtünk, amelyek ismétlése fenntartja a gyermekek érdeklődését, amelyet el tudnak játszani, bábozni, dramatizálni.

Az irodalmi anyag összeállításánál célunk, hogy kevesebb új mesét ismertessünk meg a gyermekekkel a tevékenységi kereten belül, de azt sokszor sokféleképpen ismételjük.

Az irodalmi élmény nyújtás tevékenységi kerten kívül számos spontán módon szervezett mese-és vers hallgatással bővül, így teremtődik egyensúly.

 

Prioritások a mese-vers tartalmi választásának szempontjai közül

3-4 éves korban

·     mondókák, egyszerű mondókamesék

·     hőcögtetők, simogatók, tapsoltatók, hintáztatók, vigasztaló

·     rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék

·     rövid versek, állatokról, természetről

·     dramatizálás, állatok hangjának utánzása

·     egyszerű állatokról szóló népmesék, és műmesék

Lényeges az ismétlések alliterációk szerepe, a meséhez a hétköznapi élettől eltérő, különös beszéddallam tartozik, ami utánozható. A kicsik dramatizáló játéka, kimerül egy-egy szerep kiválasztásában, az ehhez szükséges kellékek felvételében, egy-egy jellemző mozzanat egyéni eljátszásában.

A mesék témája az állatvilágból, a természetből, az együvé tartozásból kerül kiválasztásra. Lényeges, hogy érzelmi töltéssel bírjanak, szereplőik a kicsik számára könnyen azonosíthatók legyenek, és csábítsanak azonosulásra.

4-5 éves korban

·     egyszerűbb, mondókák

·     állatokról szóló népmesék, egyszerűbb szerkezetű                             

·     műmesék

·     rövidebb, ismétlésekkel, refrénekkel tagolt vidám, pattogó

    Ritmusváltó, ringató, lépegető, táncos ritmusú versek

·     a versek témái között az évszakváltás, a gyermekek felnőttek világa jelenik meg.

A mesék életre-keltésében, a középsősök szerepalkotó hajlamának nagyon jól megfelel a dramatizáló játék, nem a cselekmény végigjátszását jelenti, hanem az egyes szereplők kiválasztását, a felöltözést, és a szerepnek megfelelő viselkedést.

A meseválasztásban megjelenik a humor, a nagy ellentétek, az erősség, a bátorság, a ravaszság, a furfangosság az állatvilág és a természeti környezet köréből.

5-6-7-éves korban

·     a mondókák köréből, a változatos kiszámolók, menetelők,

 Szoknyafogók

·     mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók

·     találós kérdések, mulattató mondókák, tréfás beugratók, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások

·     bonyodalmas térfás állat és tündérmesék a népmesék és műmesék köréből

·     műmesék, folytatásos elbeszélések, történetek

·      természetről, állatokról, családról,      gyermekekről szóló érzelmi töltésű vagy, humoros rímelő versek

Dramatizálásnál, a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával, készül, és bővül.

A meseválasztás, a tündérmesék, a királymesék, a műmesék köréből bővül. Számos lehetőséget biztosít a társadalmi viszonyok megismerésére a képzeletkompenzáló szerepének erősítésére, helyzetek, próbálkozások kigyakorlására. A mesedramatizálás, a mese folytatása, bőségesen ad motivációt a tevékenységekhez. A szerepválasztás szinte végtelen lehetőséget és egyben sokrétű eszközt ad az óvónő kezébe, hogy a szociális kompetenciákat erősítse. Kiemelkedik a kommunikáció fejleszthetőségének lehetősége.

 Az irodalmi élmény nyújtása a mesék által természetes eleme az óvodai életnek.

Az önálló mesélés verselés szabad dramatizálás/bábozás a kreativitás fejlődésének egyik eszköze és lehetősége.

 Természetes a pihenést megelőző mesemondás, a vershallgatás.  A mesék versek választásakor kitárul a lehetőség.

 A gyerekek, a szülők is bekapcsolódnak az anyagválasztásban, amikor a gyerekek kedvenc meséit, verseit behozzák az óvodába, (népi és mű, régi és kortárs, magyar és külföldi) az óvónők ebből mesélnek és verselnek a többieknek.

 

5.2.1.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

  • Mondókák, versek hatására a gyermekek anyanyelvi képessége fejlődik, szókincsük bővül.
  • A mese hatására fejlődik a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi értékítélete.
  • A magyar gyermek irodalom által megismerkednek a népi hagyományokkal, szófordulatokkal.
  • Kialakul kettős tudatuk.
  • Bátran és szívesen verselnek, mesélnek dramatizálnak.

 

5.3.  Ének,zene, énekes játék, gyermektánc

 

A zenei nevelés célja:

A zenei élmény biztosítása a zene, a zenélés megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadására való képesség megalapozása, kultúra átadás, zenei képességek fejlesztése.

A zenei nevelés feladata:

  • ismertesse meg a gyermekeket népi mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal népi énekes játékokkal,
  • ébresszen bennük éneklési-zenélési kedvet,
  •  az énekes játékok mozdulataik révén segítsék mozgásuk összerendezettségét, dallamuk révén hallásuk és ritmusérzékük fejlődését.

Az éneklés,zenélés elősegíti

  • a gyermek érzelmi fejlődését, a gátlások oldását,
  •  a zenei hallás, éneklési készség elindítását,
  •  a beszédkészség alakulását,
  •  a szép kiejtést a szavak megértését,
  •  nyitottak lesznek a zene hangjainak, környezetük zörejeinek érzékelésére.

A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakoroltatásával.

Nevelésünk alapja a közös ének, amely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget.

 

Az ének-zene tevékenység semmi mással nem pótolható alapot ad a készség-képességfejlesztéshez, elsősorban a hallásészlelés, és a ritmusérzék fejlesztéséhez, ezáltal hatékony fejlesztési eszköz a speciális csoportban dolgozó óvónők számára is.

 

Óvodánkban az ének-zene tevékenység két funkciója erősödik fel.

a.           Az ének zene emocionális, esztétikai, kultúraörökséget átadó spontán jellegű funkciója. Megjelenése a zenei és zenehallgatási anyag összeállításában reprezentálódik.

A gyermeknek szüksége van a testi érintésre, arra, hogy ölbe vegyék, cirógassák, simogassák. Az ültessük a gyermeket az ölünkbe, játsszunk vele piszézést, ciróka – marókát, ujjasat és tenyeresdit, hőcögtetőt. Ezzel kezdődik a gyerekek érzelmi nevelése, érzelmi kötődések kialakítása a felnőttekkel, a bizalom kialakulása.

 

b.          Az énekléshez, zenéléshez szorosan kapcsolódó képességek elsajátításának, gyakorlásának, funkciója. Megjelenése a zenei anyaghoz kapcsolódó készség fejlesztésben reprezentálódik.

 

A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságok határozzák meg, ebből adódóan kis, középső, nagy csoportnak megfelelő.

A korosztályoknak összeállított zenei anyaggal szembeni követelmény az érzelmi közelség a hangterjedelem, a ritmuskombinációk, és a mozgásanyag megfelelősége. Az énekléshez zenéléshez szorosan kapcsolódó készség képességfejlesztést meghatározó szempont az életkori sajátosságok.

Fő területei

                    - hallásfejlesztés

                    - ritmusérzék fejlesztés

                    - mozgásfejlesztés

Hallásfejlesztés

          Elsődleges területe az éneklési készség fejlesztése, amely a gyermekek utánzási vágyán alapszik. Hallás után tanítjuk a dalokat, dalos játékokat, a gyakorlásnak, az ismétlésnek kiemelt szerepe van. Az éneklési készség fejlesztésénél fontosnak tartjuk a megfelelő hangterjedelmű dalok választását, a megfelelő hangmagasságban kezdett tiszta óvodapedagógusi éneket. Ezzel szoros összefüggésben az éneklési kedv felkeltése és ébrentartása a legfontosabb. A megfelelő érzelmi alapozás a kezdőhang átvételét és a bátor egyéni éneklés felvállalását is segíti.

A hallásészlelés fejlesztését célozza a környezet zörejeinek, felismerése, egymás hangjának megismerése, melyből alakítható a magas és mély hangok valamint a halk-hangos hangok felismerése.

Ritmusérzék fejlesztés

          A magyar nyelv egyenletes lüktetésre alliteráló ritmusa az iskolai írás, olvasás tanulásánál igen fontos szerepet tölt be. Ezért fontos, hogy már az óvodában kialakítsuk a lüktetés érzékelését és az óvodai évek végére a gyermekekben, automatizáljuk azt. A lüktetés adja az alapot a további ritmusmotívumok elsajátításának a tempókülönbségek érzékelésének.  A ritmusérzék fejlesztése szorosan mozgáshoz kapcsolódik, koordinálja azt.

Mozgásfejlesztés

          A dalok dalos játékok ritmusa dallama spontán módon is mozgásra ösztönzi a gyermekeket. A zenei tevékenységen belül a szép mozgás kialakítása szerves része a készség képesség fejlesztésnek. Az egyenletes szép járás, a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását.

A mozgásos népi játékok kiválóan alkalmasak a mozgásfejlesztésre, a mozgáskultúra kialakítására.

 

5.3.1.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

 

  • Biztosan tudnak 6-8 mondókát, legalább 10 dalt, énekes játékot.
  • Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

 

  • A népi gyermekdalok, énekek, énekes játékokat szívesen végzik.
  • Ismerik környezetük hangjait.
  • Kialakul zenei érdeklődésük, ízlésük, esztétikai fogékonyságuk.
  • A közös tevékenység által tudnak együttműködni, alkalmazkodni, szabályt követni.
  • Ismernek pár ütős- és ritmushangszert, bátran használják azokat.

 

 

 

 

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

 

A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység, melynek során a gyermek a világról szerzett ismereteit érzékletes képi úton rögzíti.

Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége.

Az ábrázolás által fejlődik látó apparátusa, gondolkodása (fogalomalkotó képessége), esztétikai etikai érzéke, szemének és kezének mozgása koordinálódik.

Az ábrázoló tevékenységre jellemző a komplexitás, amely megnyilvánul

  • egyrészt abban, hogy összefonódik az esztétikai, vizuális, technikai, értelmi, testi nevelés,
  • másrészt kifejezésre jut abban is, hogy egy-egy tevékenységhez több formával kapcsolódnak a tapasztalásokhoz,
  •  de az is jelzi, hogy a tevékenységek során többféle technikai megoldást is alkalmaznak a gyermekek.

 

A gyermek spontaneitásából, a könnyen felébreszthető alkotó kedvéből, kell és lehet fokozatosan kibontakoztatni a vizuális esztétikai alkotó képességet, kerülve minden direkt ráhatást.

 

 

A gyermekek nagy többségénél már óvodás korban kialakul egy csak rá jellemző képi, kifejezésmód, vizuális nyelv.

 

 

Az ábrázoló tevékenység célja: a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele.

Speciális cél a finommotorika fejlesztése különösen a prevencióban.

A motoros koordináció olyan eszköze, amely a technikai lehetőségek széles tárával segíti a fejlesztőmunkát.

Feladatai:

·     a feltételek megteremtése a tevékenységhez (tárgyi és hangulati- anyagok, eszközök, motiválás)

·     a vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése

·     a belső képi világ kialakulásának segítése a fantáziaképi megjelenítésének segítése (érzelem gazdag élmény gazdag kommunikáció, mesék versek, séták kirándulások, élményanyagának a felhasználása, a gyermek egyediségére, a minden lehetsz képi világára támaszkodva.)

·     vizuális nyelv megtanítása, a különböző vizuális és kreatív technikák által (képi, plasztikai kifejező nyelv)

·     az egyéni vizuális nyel kialakítása, amely magán hordozza az egyediséget a gyermekre jellemző képi világot.

·     A gyermekmunkák megbecsülése, esztétikus kiállítása, gyűjtése a produktum elismerésének elengedhetetlen feltétele

·     Az esztétikus környezet gyermekekkel közösen, gyermekmunkák általi kialakítása az ízlésformálás fontos szempontja.

A motiváció szempontjából hangsúlyos, hogy a használt anyagok és technikák, késztessék tevékenységre a gyermeket. A kreatív anyagok, természetes anyagok kreatív ötletekkel való felhasználása esztétikus gyermekmunkát eredményezhet.

 A gyermek egyéni ötleteinek figyelembe vétele a mindenből lehet valamit csinálni „elve” önbizalmat erősít, és további munkára ösztönöz.

 Az óvodapedagógus feladata, hogy a felzárkóztatást és a tehetséggondozást kreatív ötletekkel segítse, amelyet kreatívan tud kommunikálni a gyermek felé.

Az ábrázoló tevékenység az egész óvodai napot átszövi, ennek eszközfeltételei, mind a termekben, mind a kertben a gyermekek számára elérhető módon jelen vannak.

Az ábrázolás az egymástól való tanulás egyik legjobb terepe, az óvodapedagógus feladata, hogy ezt a helyzetet úgy befolyásolja, hogy az a fejlődést segítse.

A spontán rajzolás- festés-mintázás a kreativitás fejlesztésének egyik módja, lehetősége.

Az ábrázoló tevékenység komplex viszonyban van az óvodai tevékenységekkel.

 

5.4.1.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére.

 

  • Képalkotás során kifejezi élményeit, elképzeléseit.
  • Bátran és kreatívan használják a színeket.
  • Formaábrázolásuk aprólékos, megkülönböztető jegyeket tartalmaz.
  • Plasztikai alkotásuk kidolgozott, egyéni, aprólékos.
  • Képesek a kooperációra, konstruáló játékukban bátrak ötletesek.
  • Különböző technikai eljárásokat ismernek és önállóan alkalmaznak.
  • Esztétikai és szép érzékük kialakult, megbecsülik saját és mások munkáit.
  • Véleményeiket kifejtik az elkészült alkotásokkal kapcsolatban.
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermek a saját képességeihez mérten érjen el eredményt.

 

 

5.5. A mozgás

 

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája.

Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik csont, és izom rendszere alakulnak, mozgáskoordinációi, testi képességei, pontosabbak önállóbbak, finomabbak lesznek mozdulatai, egyre többféle mozgást képes elvégezni, egyre több készsége szokása alakul, egyre inkább képessé válik, mozgásának, viselkedésének, tudatos irányítására, mozgásigénye elhalasztására.

Programunkban a mozgásfejlesztést kiemelten kezeljük és tágan értelmezzük.

A mozgásfejlesztés különös gondossággal valósul meg a logopédiai csoportban, ahol kiindulópontja minden más fejlesztési eljárásnak. Kiemelt cél, hogy biztosítsuk e gyermekek számára a mozgató funkciók erősödését az észlelés és a mozgástérbeli integrációját, ezáltal javítva a gyermek mozgásos ismeretszerzésének lehetőségeit, megteremtve a beszédterápiához szükséges mozgásos készségek alapjait.

 

Célja: hogy a nagymozgások, szem- kéz-láb koordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztését természetes módon integrálja az óvodai tevékenységbe.

Feladata:

  • a testtudat kialakítása, illetve megerősítése
  • a testi erőnlét és ügyesség fejlesztése
  • az egyes érzékelési területek összehangolt működésének segítése, különös tekintettel a testérzet, a tapintás, az egyensúlyérzékelés és a vizualitás összefüggésére
  • a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása
  • a térészlelés fejlesztése
  • az alapmozgások koordinációjának fejlesztése
  • a két test fél mozgásának összerendezése
  • a mozgás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédkésztetés erősítése.

·     a gyermek mozgáskedvének, a mozgás szeretetének megőrzése

·     a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása

·     a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése

·     a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése.

 

 

 

  A mozgásfejlesztés elvei:

 

          -         el kell fogadni az egyéni eltéréseket, de tenni kell azért, hogy a gyermek képességei optimálisan fejlődjenek,

          -         a képességek nem verbális úton, vagy emlékezeti teljesítményre építve fejleszthetők, hanem a gyermek megfelelő játékos élethelyzetében, tevékenységében,

          - a fejlesztés eredménye függ az egyén motiváltságától, az aktivitástól és a differenciálástól,

          -         a tevékenységet sokszor kell ismételni, hogy a gyermek megkapja a próbálkozás, hibajavítás lehetőségét, s a közben elért apró sikerek stabilizálják az igényszintet, amely újabb teljesítményre ösztönöz,         

 

 

 A mozgásfejlesztés fő területei:

 

          A.)      a mozgás tevékenység, és mindennapos mozgás

          b.)      a szabad játék.

 

Mozgás tevékenység

 

A 3-4 évesek kiemelt feladata a nagymozgások fejlesztése. Földközelben biztonsággal mozognak, kedvelt forma a kúszás, csúszás, mászás, mely erősíti a törzs izmait, és segíti a helyes testtartás kialakulását. A járás, futás sávokban, vagy emelt felületeken, az egyensúlyérzéket fejleszti. A függések gyakorlása a kar és kéz erejének erősítésére, és újabb testhelyzet megtanulását szolgálja. Természetes módon ismerkednek a test részeivel, azok funkcióival, így:

·     testrészek ismeretét célzó gyakorlatok

·     tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása

·     a test személyi zónájának alakítása

 

A testkép ismerete a test szubjektív megtapasztalását és érzését jelenti. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is.

Kialakulását befolyásolják az érzelmek, ezért minden gyermeket hozzá kell segíteni, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképére.

 

 

A 4-5 évesek kiemelt feladata a testséma fejlesztés, test-tudatalakítás.

A test részeinek megismerése mozgatása, megérintése, behatárolása és megnevezése. A csukott szemmel történő feladatvégzés a helyes ismeretek meglétét is jelenti, és a belső testtérkép megjelenését és segíti.

A nagymozgások kibővülnek az ugrásokkal, a bukfencekkel, pontosabb, szem kéz láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal.

Az oldalúság kettéválik, a kézszalag használatával. Testük azonos oldalainak, és év végére testük jobb és bal oldalának ismerete biztosan elválik.

Hangsúlyt kap az egyensúlyérzék fejlesztése. Előtérbe kerülnek a szem-kéz koordinációt igénylő feladatok. Különböző dobások, függésekből átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon.

Feladat az alaklátás, formaállandóság, különböző alakzatok lemozgása, jelölt vonalon, vagy pontok gondolatban történő összekötésével, bekerítésével.

 

Az önfegyelem a testkontroll erősödésével fejlődik. Az ügyesség alakulásával az egyre jobb eredmény elérésére törő belső motiváció megnő.

 

Az 5-6 éves korban megtanult irányokat képesek a tér tárgyaira, irányaira vetíteni.

A nagymozgások egyre koordináltabbak és precízebbek. A finomabb apróbb mozdulatok elvégzése, segíti a nagymozgások tökéletesítését. Futás közben a gyorsaságra is képesek koncentrálni, a felesleges mozdulatokat le tudják redukálni.

Az eszközök fogása, tartása, támaszgyakorlatok, segítik a kéz fogóizmainak erősítését.

A testi kondíciók az erőnlét és az ügyesség segítségével a terhelhetőség nő.

A fejlődés szenzitív szakasza a finommotorika fejlődésének kedvez. Ez főként a rajzolás-kézimunka barkácsolás tevékenység változatos szervezésével biztosítható.

Foglalkozásokon a finomabb mozgást igénylő szerek karikák szalagok, botok fogása és hordozása, valamint az ezekkel végezhető gyakorlatok alkalmával fejleszthetők.

A keresztcsatornák a bemutatott gyakorlatok szóbeli magyarázatával erősíthetők (hallják-látják ennek alapján, elvégzik a gyakorlatokat.)

A versenyhelyzetek előtérbe kerülnek a futás és a labdajátékok terén, erősítve az egyéni és a csoport-teljesítmény érzését.

 

A verbális fejlesztés minden korcsoportban kiemelt szerepet kap, a foglalkozásokon előforduló új szavak kifejezések fejlesztik szókincsüket.

 

Mozgásfejlesztés a mindennapos mozgás során:

 

A mindennapos mozgásra, naponta legalább egyszer, jó idő esetén, az udvaron, egyébként a csoportszobába kerül sor.

A játékot, a játékosságot, alapvető eszközként alkalmazzuk. A mindennapos mozgás fenti körülmények között mezítláb is végzik a gyermekek, ezzel erősítjük, lábboltozatuk helyes kialakulását.

A mindennapos mozgás anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, de a mozgásélmény a táncon át a mozgásutánzáson keresztül a versenyjátékokig széles íven biztosítható.

A mozgásélmény örömforrás, ami megfelelő motivációs bázis teremt a további próbálkozásukhoz.

 

Mozgásfejlesztés a szabad játékban

 

Óvodánkban igyekszünk megfelelő mozgásteret, helyszint, alkalmat, időt biztosítani, hogy a gyermekek szabadon próbálhassák ki a különböző mozgásformákat.

A mozgásformák gyakorlására a szabadban is lehetőséget biztosítunk.  A mozgás és a szerek használatának biztonságát növeli az udvar, rugalmas burkolata.

A játék fejleszti a gyermek mozgását. Segíti új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ismert mozgások tökéletesítését, fejleszti kézügyességüket.

 

5.5.1.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

  • A gyerekek igényeljék a mozgást, legyenek kitartóak.
  • Értik a mozgáshoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.
  • Térhelyzetben tudnak tájékozódni, jól ismerik az irányokat.
  • A hely és helyzetváltoztató, finommotoros mozgásos készségek mozgáskoordinációjuk életkoruknak megfelelő fejlettséget érjen el.
  • Teherbíró-álló képességük hosszantartó mozgást eredményez.
  • Szívesen, örömmel végeznek spontán és tervezett mozgásfajtákat.
  • Mozgás hatására alakuljon ki pozitív énképük, önkontroljuk, érzelemszabályozásuk, szabálykövető  társas viselkedésük, kooperációs, kommunikációs készségük és probléma megoldó gondolkodásuk.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése.

 

A gyermeki megismerés alapja ebben a korban (3-7év) a folyamatos érzékelés, tapasztalás, cselekvés.

A külső világ tevékeny megismerésének célja:

A természet, környezet szeretetére nevelés, természetközei élettel való megismertetés, a társadalmi lét alapvető az összefüggések felismertetése.

Feladata:

  • A tárgyi természeti környezettel, a jelenségekkel, a folyamatokkal, az anyagokkal kapcsolatos tapasztalatok biztosítása.
  • A társadalmi környezet érzékeltetése.
  • Környezetbe, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatok biztosítása

 

 

 A külső világ tevékeny megismerésének, környezet és természetvédelmi feladatai:

 

Célja, hogy a gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a környezet szeretetét ezen belül a szülőföld szeretetét a természet tisztaságának szépségének védelmét, hogy később természetes módon védje ezeket az értékeket.

Városi környezetünkből adódóan külön ki kell emelni két fő elemet ennél a feladatnál

         

§            Környezetünk esztétikájának, tisztaságának megőrzésére nevelést.

§            A környezet tisztaságának megőrzése, a környezettudatos viselkedés pozitív beállítódásának megalapozása.

 Közvetlen környezetükben a növények által nyújtott esztétikai benyomások erősítésével a komfortérzetet erősítjük bennük.

 A megfigyelések alkalmával összehasonlítjuk környezetünk elemeit, rendezettség-tisztaság, rendezetlenség-elhanyagoltság. Erősítjük bennük azt a magatartást, hogy a környezet növényeit ápolni, védeni kell ahhoz, hogy szépségükben megmaradjanak.

A környezet tisztaságáért végzett felnőtt munkafolyamatos figyelemmel kísérése, apróbb feladatok elvégzése (kiránduláson az általunk vitt holmik összegyűjtése, levélgyújtás, komposztálás stb.) a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, a papír szemét elkülönítése.

A környezetvédelem szerves része a környezetükben élő állatok védelme, annak megtapasztalása, hogy az emberfelelős sorsukért.

Célunk, hogy megismerjék azokat az állatokat, amelyek a városi közegben együtt élnek az emberrel, a róluk való gondoskodás lehetséges módjait,(pl. madáretetők használata, a mag kiszórása helyett) a velük való bánásmódot (pl. a háziállat nem játékszer).

Több csoportban is van zöldsarok és akvárium, ezáltal is lehetővé téve a mindennapos szemlélődést a növények és az állatok életére.

A környezeti nevelés fontos eleme, hogy a megfigyelések rendszeressége (szélmozgás, napsugárzás erőssége) egy automatizmusban rögzüljön, s segítse a későbbi életszakaszokban a környezeti feltételekhez való alkalmazkodást.

A gyermekek kíváncsisága az életkor egyik alapvető tulajdonsága, erre építve kell az óvodapedagógusnak a megfigyelési eszközök használatára szoktatni a gyermekeket ((nagyító, szélforgó stb.)

A gyűjtések, amelyeket a gyermekek környezetükben szívesen végeznek, segítenek az analizáló szintetizáló műveletek elsajátításában, matematikai tapasztalatok szerzésében és segítik a természetes és az ember által készített anyagok szétválasztását is.

  A környezeti jeles napok hagyománysorozata szintén a környezeti nevelés eszközeként illeszkedik az óvodai életben. A jeles napok segítségével a célok apró lépésenként ismertté vállnak a gyermekek előtt, pld. a gyalogló napon a tömegközlekedés hasznosságáról szerezhetnek tapasztalatot, a takarítási világnapon a környezet rendjének fontosságáról nyújtunk tapasztalatot, az állatok világnapja rendezvénysorozat a felelős állattartásra hívja, fel a figyelmet stb. A zöld jeles napok rendezvényein törekszünk a szülők bevonására, ezáltal a mozgalom kiszélesítésére.

 A mesék a társadalmi környezet számos összefüggését közvetítik a gyermek felé, az állatok életétől kezdve a különböző társadalmi jenségekig számos tükröződést mutatnak. A meséből induló összefüggések előhívják a gyermek meglévő tapasztalatait, így azok a szimulációs játékokban alkalmazási szinten jelennek meg.

Az óvodapedagógusok feladata, hogy a mesetartalomból olyan összefüggéseket tárjanak a gyermekek elé, amelyek a tapasztalatok alkalmazását lehetővé teszik.

A külső világ tevékenység tartalma egyrészt épül a természeti környezet megfigyelésére, elemzésére, másrészt a társadalmi környezet gyermekek számára értelmezhető feldolgozható tükröződéseire.

Az óvodapedagógus fontos feladata, hogy a matematikai tartalmakat folyamatosan szem előtt tartsa, és a matematikai képességeket, egyéni differenciált módon fejlessze.

A külső világ megismerése számos nyelvi fejlesztési lehetőséget kínál, ezt valamennyi gyermeknél differenciált módon ki kell használni.

A gyermeki felismerés nyelvi kifejeződését, az önálló véleményalakítást ösztönözni kell, ugyanakkor el kell fogadtatni a gyermekkel mások véleményének meghallgatását is.

 

 

5.6.1. Óvodai hagyományok

 

Az óvodai hagyományok célja, hogy:

·       a gyermekek személyes ünnepei,

·       a kisközösség hagyományos ünnepei és

·        a társadalom ünnepei,

·       valamint a gyermekek, szülők, óvodához kötődő ünnepei egységes rendszerbe forrva szolgálják, és erősítsék, mind az egyén, mind a közösség együvé tartozását, az ünnepi készülődését és örömét.

 

Feladata: hogy a gyermek megismerje

·       a szülőföld és

·        a helyi hagyományok és

·       néphagyományok, szokásait,

·       a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét.

 

A gyermekek személyes ünnepeinek hagyományai:

o   Születés és/vagy névnapok megünneplése saját csoportjaikban (szülők döntése alapján): az ünnepelt számára a csoport énekkel verssel, jókívánságokkal illetve számára, a csoport által készített emléklappal, vagy füzettel készül. Az ünnepelt apró süteménnyel (vendéglátással) kínálja meg csoporttársait.

o   Óvodába lépés napjai, a gyermek számára átadott óvodai jel, illetve fogadóajándék, melyet a nagyobb gyermekek illetve az óvónők készítenek a kicsik számára.

o   Az óvodától való búcsúzás: az óvoda dolgozói búcsúznak el egyenként a gyermekektől, azzal, hogy felsorolják az ünneplő szülők és gyermekek előtt mire büszkék az adott kisgyermekkel kapcsolatban. Ekkor kerül átadásra a búcsúzó ajándék, amelyet a kisebbek és az óvónők készítenek a gyermekek számára.

 

A gyermekek közösségeinek ünnepei és hagyományai:

o   Mikulás ünnepség: Az óvoda dolgozói mese bábozásával lepik meg a gyerekeket majd megérkezik a Mikulás.

o   Mézeskalács napok: szülők gyerekek együtt munkálkodnak, készítenek mézeskalácsot.

o   Karácsonyi ünnep: ünnepi teremdíszítés, és asztal feldíszítés mellett az ajándékok kibontása, énekelgetés, verselgetés, az együvé tartozás az egymás iránt érzett szeretet kinyilvánítása.

o   Farsang készülődés: egyéni álarcok, maszkok, szemüvegek készítése, a „jelmez” tervezgetése

o   A farsang ünnepe: délelőtt játékos, tréfás vetélkedők, versengések, délután jelmezbe bújás, jelmezek felvonulása valamennyi csoportba és az egész óvodába, zenés műsor, majd ünnepi uzsonna elfogyasztása a szülőkkel közösen.

o   Húsvéti készülődés: közös délután szervezése a szülőkkel, a kreatív hobby segítségével ünnepi díszek kellékek készítése a szülőkkel, és gyermekekkel közösen.

o   Húsvét ünnep, hagyományok és szokások csoporton belüli felelevenítése, fiúk lányok hagyományos szokásainak ismétlése.

o   Gyermeknap: több napos program, kirándulás, mozgásos versengés, kézműves foglalkozás, gyerek műsor színesíti ezen napunkat.

o   Ballagás: nagycsoportosainkat a kiscsoportosok verssel, ajándékkal búcsúztatják, majd a  szülőkkel egy közös uzsonna következik

o    Társadalmi ünnepekről való élménynyújtás:

  • Március 15. magyar nemzeti színű zászló festése, nemzetiszínű díszek készítése és a nagyokkal látogatás a Petőfi szoborhoz, ahol zászlóikat elhelyezik. A kisebbekkel a Hősök terére sétálnak.
  • Idősek világnapja október hónapban
  • Anyák napja
  • Zöld jeles napok programsorozata
    • Takarítási világnap
    • Gyaloglónap
    • Állatok világnapja
    • Víz  világnapja
    • Fák madarak napja
    • Föld napja

5.6.2.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • A gyermekek ismerjék saját nevüket, lakcímüket, születési idejüket, hozzátartozói nevét.
  • Ismerik az őket körülvevő világ változásait, évszakok jellegzetességeit, megkülönböztetik azokat.
  • Ismerik a környezetük növény és állatvilágát.
  • Jártasak a gyalogos közlekedés szabályaiban, azokat be is tartják. Ismerik a közlekedési eszközöket.
  • Tájékozottak a néphagyományokkal és a jeles napokkal kapcsolatban.
  • Környezettudatos szemléletük kialakulóban van, fontosnak tartsák saját környezetük megóvását.
  • Matematikai tartalmú ismereteiket alkalmazzák.
  • 10-es számkörben környezetük tárgyait meg tudják számlálni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín és forma szerint.
  • Térbeli irányokat ismerek, viszonyszavakat megfelelően használják.

5.7. Munka jellegű tevékenységek

 

A munkára nevelés célja: az egyén és a közösségi érdek egyensúlyának megteremtése.

Feladata: hogy

·       a gyermekek, kitartása, felelősségérzete, és önértékelése fejlődjön.

·       természetes módon alakuljon szociális magatartásuk, és társas kapcsolataik.

 

 A közjóért végzett feladatok az egymásnak való segítés szintjén reprezentálódnak a gyermekkorban, annak alapvető megtapasztalása, hogy a gyengébbeken, mindenkinek segíteni kell.

A közteherviselés gyermekkorban azt jelenti, hogy a csoport a kisközösség mindenki számára ad feladatot, és abból egyenlő részben kell kivennie a részét mindenkinek. (Játékelrakás, székek rendezése, naposság stb.)

Óvodás korban a játék által alakítjuk ki azokat a magatartási formákat, formáljuk azokat a tulajdonságokat, amelyekkel megalapozzuk a későbbi felnőtt életbe a munkához való viszonyt. (Pl.: manipulációs készség, megfigyelő-képesség, céltudatosság, elmélyülés a tevékenységbe, felelősségérzet, probléma felismerés - és megoldó tevékenység, gondolkodás, szabályok betartása stb.)

 A gyermeki munkát a jártasság és készség fokára kell emelni, akkor nevelő értékű. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett tevékenység.

 

  Munka jellegű tevékenységek az óvodában:

·     önkiszolgálás

·     környezet rendjének megőrzése

·     alkalomszerű munka

·     naposi munka

·     növény, állat gondozás

 

A gyermeki munka feltételei:

Általános feltételként ki kell emelni a nyugodt légkört, a feladatok elvégzéséhez a megfelelő kigyakorlási lehetőséget, és játékosságot.

Közvetlen feltételek:

          -         megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása

          -         elegendő munkalehetőség

          -         elegendő idő a munka elvégzésére

          -         megfelelő hely a munka elvégzésére

          -         biztonsági feltételek megteremtése, baleset, sérülés megelőzésére

          -         a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás motiváció

 

A munkajellegű tevékenység az óvodapedagógustól tudatos szervezést igényel, amely minta a gyermek számára.

A gyermekmunka az a terület ahol az értékelésnek folyamatosan meg kell jelennie, oly módon, hogy az építse a gyermek motivációs bázisát, tudja és érezze a próbálkozás fontosságát a javítás lehetőségét, ezért az értékelés módja az egyénhez igazodik.

 

5.7.1.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • Az önkiszolgáló tevékenységeket önállóan és örömmel végzik.
  • Örömmel vállalnak egyéni feladatokat.
  • A gyermekek szeretnek csoportosan együttműködni.
  • A közösségért szívesen vállalnak feladatokat, szívesen végzik azokat.
  • Az őket körülvevő növényeket óvják és gondozzák.
  • Feladattudatuk kialakult.
  • Szívesen segítenek önállóan társaiknak és felnőtteknek egyaránt.

 

5.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás

 

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által szervezett, a gyermekek számára spontán, mikro csoportban, vagy csoportos helyzetben választott komplex tevékenységekben valósul meg.

A szabad játék keretein belül, spontán helyzetből, vagy indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése.

 

Az óvodai tanulás célja: A készségek és képességek kialakítása, melyek révén érzelmileg motivált cselekvő gondolkodási szintjéről a gyermek halad a fogalmi gondolkodás szintjére.

 

 

Az óvodai tanulás feladatai a tevékenységrendszeren keresztül:

·     A választás, döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevelés

·     A tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integrált, sokkszempontú megközelítése.

·     A gyermekek cselekedtetése, tapasztalatszerzés biztosítása, problémák észlelése, a tapasztalatok elemi, fogalmi szinten történő kifejezése

·     A felnőtt mintájának, követése utánzással, felfedezéssel, kísérletezéssel próbálkozással, a játékos tanulás lehetőségének megteremtése.

·     A komplex személyiségfejlesztő hatás biztosítása

·     A differenciált feladatok biztosítása. Az egyéni fejlettség és különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és a tehetséges gyermekek számára.

·      A gyermek jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása és fejlesztése

 

A tanulás lehetséges formái:

·     az utánzásos minta és a modellkövetéses magatartás is viselkedéstanulás (szokások alakítása)

·      a spontán játékos tapasztalatszerzés

·      gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

·      az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés

·      a gyakorlati probléma és feladatmegoldás

 

A tanulásszervezés elvei:

Az együttműködés, az egymástól való tanulás, az egyéni tehetséggondozás, és kompenzáció, mint vezérlő elv jelenik meg.

 A kezdő csoportokban, a közös tevékenységekben, mozgás ének-zene a bátorítás ösztönzés, a kellemes együttlét, a cél, kihasználva az empatikus beállítódást a motiváció erősítésére.

 Az együttműködés fokozatos alakításának fő terepe a középső és nagycsoportokban a játék és a mozgás. A játék a befogadás, a bevonás egyik leghasznosabb eszköze, míg a mozgás a csapatban való együttműködés, a párban végezhető feladatok révén az egymástól való tanulás az együttműködés legmagasabb szintje óvodás korban.

 

A tanulási folyamat időkeretei: Az alaptevékenységekre alapozva, nagycsoportban és maxi csoportban a mikro csoportos feladatok az iskolai csoportban való tanulás megelőző elemei. A megismerés folyamata napi időkeretben nem meghatározható, folyamatosan működik, a gyermekek aktivitásától érdeklődésétől függ.

 

 

Integrált műveltségtartalom a választható tevékenységekben:

Az integrált ismeret feldolgozás elsősorban a művészeti tevékenységekben alakulnak (mese-dramatizálás, éneke-énekes játékok, ábrázoló tevékenységek). A tevékenységekben komplexen jelen lévő problémák különböző megközelítését, és megoldását jelenti.

 A téma hetek egy-egy mese-vagy, élménytörténet, vagy ünnepi hagyomány köré szerveződnek.

A tanulási folyamatot differenciáltan kell a speciális csoportban kezelni. A folyamatok tervezésénél különös figyelmet kell fordítani, hogy a gyermekek a nap folyamán legalább egy, de esetenként két egyéni fejlesztő foglalkozáson is részt vesznek. Mindebből következően a terhelést, a játékosságot prioritásként kell kezelni.

                   

Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez

 

Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása kimunkálása, ehhez adekvátan szervezzük a tanulási folyamatot, amelynek értékelésénél alapelv:

 

1.   differenciált tanulásszervezés

2.   differenciált értékelés

          3. pozitív megerősítés

          4. felzárkóztatás, kompenzálás

          5. tehetséggondozás

 

 Az óvodapedagógus feladata a tanulási tevékenység értékelése, oly módon, hogy az a gyermek tanulási motivációját erősítse, serkentse újabb próbálkozásra.

 Az értékelésben nagyon fontos hogy mind a kommunikatív, mind a metakommunikatív jelek a gyermek számára pozitív töltettel érezhetőek és hitelesek legyenek.

 

 

 

5.9.   Az óvoda sajátos feladatai: Esélyegyenlőség biztosításának feladatai

 

 Az esélyegyenlőség megteremtése

·     a sajátos nevelési igényű gyermekek

·     a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek valamint

 

 Az esélyegyenlőséget megalapozó nevelési elvek:

  • természetes az egyének közötti különbség
  • személyiségközpontú megközelítés
  • a nevelést, a fejlesztést az adottságokhoz igazítjuk

 

5.9.1. Sajátos nevelési igényű  gyerekek óvodai ellátása.

Intézményünk beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő, érzékszervi fogyatékos (látás) és mozgásszervi fogyatékos gyermekeket integrál. Beszédfogyatékos gyermekeket nem csak integráltan, hanem logopédiai csoportban is nevelünk.

Az  SNI gyermekek speciális szakmai feladatainak ellátást utazó gyógypedagógusok végzik.

Az ellátásban meghatározó a gyermek ellátását végző óvodapedagógusok és pedagógiai asszisztens valamint a gyógypedagógus és óvodapszichológus szakemberek együttműködése.

A  szakellátásban részt vesz logopédus, mozgásfejlesztő terapeuta, gyógypedagógus,  szükség esetén pszichológus. A teamhez kapcsolódik a csoport két óvodapedagógusa és pedagógiai asszisztense.

A gyermekre vonatkozó szakvéleménynek megfelelően a szülővel történt egyeztetés után kezdődik az óvodai élet, vagy integráltan, vagy a logopédiai fejlesztő csoportban szegregáltan.

A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó szakértői véleményben meghatározott javaslatokra kell építeni.

 

5.9.1.1.   Mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrálása

 A mozgásszervi fogyatékossággal élő gyermekek integrációja során fontos feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok kompenzálása, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának megtanítása, ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, életkorúknak megfelelő tapasztalatszerzés nyújtása, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés.

Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret, akadálymentes környezetet. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása az egész napot átszövő feladat.

Az óvodai nevelés valamennyi területén meg kell hogy jelenjen , a mozgáskorlátozott gyermek speciális igényeinek a figyelembevétele.

5.9.1.1.1 Mozgás

A mozgásfejlesztés során fontos a hely- és helyzetváltoztató mozgások javítása, a manipuláció, a finommozgások célirányos fejlesztése. Hangsúlyt kell kapnia az önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő eszközök használatának megtanítása, gyakoroltatása.

5.9.1.1.2. Önkiszolgálás, önellátás

Minden esetben törekedni kell a mozgáskorlátozott gyermek önállóságának növelésére. Az önellátás fejlesztése során figyelembe vesszük a gyermek életkorát, sérülését, a család igényét. Ezen terület fejlesztése az egész napot átszövi.

5.9.1.1.3. Játéktevékenység

A mozgáskorlátozott gyermekeket a különböző játéktevékenységekbe történő bekapcsolódásukat akadályozhatja sérülésük, ezért fontos, hogy az óvodapedagógusok a teret, az eszközöket a gyermekek sérülésének megfelelően adaptálják. Ösztönözzék a gyermekeket a játékba való bekapcsolódásra.

5.9.1.1.4. Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés

A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák, ezért fontos, hogy a pedagógus igyekezzen bevonni a gyermekeket a nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységekbe, működjön együtt a logopédussal.

5.9.1.1.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A mozgáskorlátozott óvodás gyermek esetében is fontos fejlesztő hatása van a zenének. Előnyösen befolyásolja a mozgásfejlődést, fejleszti ritmusérzéküket, társas cselekvést jelent. Felső végtag érintettsége esetén nehézséget okozhat az eszközhasználat, ez esetben speciális eszközök használata javasolt.

5.9.1.1.6.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, együttmozgások leépítése, ha szükséges speciális eszközök használatával a finommotoros és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése.

 

 

 

 

5.9.1.2.   Érzékszervi (látás) fogyatékos gyermek az óvodában.

 A látássérült gyermekek óvodai nevelésénél a látásélesség mellett figyelembe kell venni a látássérülés kóroki tényezőjét, a látássérülés bekövetkeztének időpontját, az esetlegesen kapcsolódó egyéb rendellenességeket.

5.9.1.2.1.        Önállóság, önkiszolgálás

A látássérült gyermekek esetében kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné megtanítása. Cél az életkoruknak és sérültségük mértékéke szerinti önállóság kialakítása.

5.9.1.2.2.        Játék

A játék tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére.

5.9.1.2.3.        Mozgás

Kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, finommotorika fejlesztése.

5.9.1.2.4.Külső világ tevékeny megismerése-matematikai tartalom

Környezetük megismerése széles körű érzékeltetéshez, biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik. Speciális eszközökkel alkalmazásával előkészíthetjük a későbbi Braille-írás-olvasás könnyebb elsajátítását.

5.9.1.3.   Beszédfogyatékos gyermek az óvodában

A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében, a beszédszerveződés nehézségében, a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg.

Az ismeretszerzés során a hangsúlyt a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítására kell fektetni. A cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel segíthető elő a társas kapcsolatok alakulása és a személyiség fejlesztése is. Az egész nap folyamán meg kell jelennie, mint kiemelt feladatnak az aktív nyelvhasználat és kommunikáció fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók fejlesztése, a vizuomotoros koordinációs készség javítása.

5.9.1.4.   Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek az óvodában

Az autizmus az egész személyiséget átható fejlődési zavar, egész életen át tartó állapot. Az autizmus spektrum zavar meghatározó jellegzetessége a kölcsönösséget igénylő társas viselkedést, kommunikációt, rugalmas viselkedésszervezést irányító kognitív készségek minőségi károsodása, melyek viselkedési tünetekben nyilvánulnak meg.

A gyermek megfelelő fejlesztéséhez szükséges az óvodai csoportszobát a gyermekhez adaptálni. A tér és idő strukturálásával, a protetikus környezet kialakításával segíthetjük a gyermek tér és időbeli tájékozódását, kialakítva ezáltal számára a bejósolható, biztonságos környezetet.

5.9.1.4.1.        Önállóság, önkiszolgálás

Az autizmussal élő gyermek esetében is fő célként kell, hogy megjelenjen önálló életvitelre való nevelés. A gyermek szimbólumszint értésének megfelelő vizuális támpontokkal, folyamatábrákkal segíthetjük a gyermekek önállóságának alakulását. Megfelelő WC tréning alkalmazásával segíthetjük a szobatisztaság alakulását. Az autizmussal élő gyermekeknél nagyon gyakoriak a táplálkozási zavarok ezért fontos cél a gyermek étkezési szokásainak figyelembevétele mellett, a család igényeihez igazodva a megfelelő, változatos táplálkozás kialakítása. A segítségnyújtás a promt hierarchia betartásával történjen.

5.9.1.4.2.        Játék

Az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek szimbolikus játéka szegényes, sérült. A társakhoz, szabályokhoz való alkalmazkodása a szociális területen jelentkező sérülés miatt nehezített. Jellemző játékukra, hogy a játékeszközöket nem funkciójuk szerint használják. Kedvenc játéktípusuk a konstruáló és a gyakorló játék. Az óvodapedagógus fontos feladata, hogy eleinte páros, majd kiscsoportos játékhelyzetbe bevonja a gyermeket. Cél a játékötletek bővítése, a játékeszközök funkciójuknak megfelelő használatának megtanítása.

5.9.1.4.3.        Mozgás

Mozgásukban gyakorta felfedezhetőek a sztereotip, repetitív mozgások. Mozgásfejlesztésnél előnybe kell részesíteni a szenzomotoros szemléletű fejlesztést. A mozgás tevékenység során is fontos a vizuális támogatás, a munkarend, munkaszervezés megjelenítése a gyermek számára.

5.9.1.4.4.        Külső világ tevékeny megismerése- matematikai tartalom

Az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek érdeklődése gyakran szűk körű. Ezekkel a témákkal kapcsolatos tudása kimagasló is lehet, melyet motivációs bázisként is használhatunk. Az óvodapedagógus feladata, hogy minél több lehetőséget teremtsen a környező világ megtapasztalására, azonban minden esetben vegye figyelembe a gyermek esetleges szenzoros érzékenységét.

5.9.1.4.5.        Anyanyelvi nevelés, kommunikáció

Az autizmussal élő gyermekek kifejező beszédében gyakran megjelenik az azonnali vagy késleltetett echolália. Beszédtémájuk gyakran csak az érdeklődési körükre terjed ki.  A beszédértés területén az esetek többségében gyengébb teljesítményt mutatnak, mint a kifejező beszéd területén. Az óvodapedagógus feladata, hogy minél több kommunikációs helyzetet teremtsen a gyermek számár, beszédértésének megfelelő szerkezetű mondatokat, egyszerű utasításokat használjon. Tanítsa meg a gyermeket alapvető kommunikációs szituációkra. pl: kérés, elutasítás. Bővítse a gyermek beszédtémáját. A kétszemélyes helyzetben megtanult feladatok általánosítására fektessen nagy hangsúlyt.

Nem beszélő gyermek esetén is fontos a kommunikáció iránti érdeklődés felkeltése, lehetőség biztosítása a kommunikációra. Megfelelő alternatív augmentatív kommunikációs eszköz alkalmazásával segíthetjük a gyermeket a kommunikáció tanulásában.

5.9.1.4.6.        Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zene nevelés fontos része az autizmusa spektrumzavarral élő gyermekek fejlesztésének. Az együtt mozgás, együtt játszás, a körjátékok szabályai számos szociális és kommunikációs helyzetet teremtenek. A pedagógus feladata, hogy olyan motivációs eszközt találjon, mely felkelti az autizmussal élő gyermek érdeklődését a zene tevékenység iránt. Vegye figyelembe ha a gyermek szenzorosan érzékeny a hangokra, teremtsen lehetőséget a pedagógiai asszisztens segítségével, hogy ezekből a helyzetekből kivonuljon, esetleg fülvédőt használva bekapcsolódjon a tevékenységbe.

5.9.1.4.7.        Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Fontos feladat a gyermek finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának, grafomotorikájának fejlesztése, melyhez a kézműves tevékenységek megfelelő alapot nyújtanak. A pedagógus feladata a gyermek érdeklődésének felkeltése, vegye figyelembe a szenzoros érzékenységét vagy bizonyos anyagok, tárgyak iránti elutasítását a gyermeknek.

5.9.1.4.8.        Problémás viselkedés kezelése

Az autizmussal élő gyermekek esetében gyakran tapasztalunk problémás viselkedést, mely a szociális, kommunikációs helyzetek meg nem értéséből, egyéb kognitív funkciók hiányából adódik. Fontos a problémás viselkedés pontos, objektív feltérképezése, kiváltók feltárása, prioritások kialakítása, és a megfelelő beavatkozás megtervezése, kivitelezése.

5.9.2.  Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos gyermekek differenciált fejlesztése, a fejlődés segítése.

 

 

Célunk, a társadalmi erőforrások és a családok közötti információáramlást segítő kapcsolat kialakítása.

Fontos a felvilágosító munka és folyamatos tájékoztatás, hol, mikor milyen ügyekben kihez fordulhatnak a családok, miben segíthet nekik a gyermekjóléti szolgálat, az önkormányzat szociális osztálya, pedagógiai szakszolgálat, az óvoda pszichológusa.

Feladatunk:

·       hogy az óvodai kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a családok gyermeknevelési problémáinak megoldásához

·        Információt, tájékoztatást, szükség esetén intervenciót gyakoroljunk, kapcsolatépítő tapasztalatot nyújtsunk a hátrányok lefaragásához,

·        kompenzáljuk a szociális hátrányokból eredő lemaradásokat

·       biztosítsuk a rendszeres óvodába járás feltételeit

 

Elveink: mindenekelőtt

·          a család tiszteletbetartása, a családi nevelés erősítése, és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása.

 

·          Tapintatos személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak.

 

·           A titoktartási kötelezettség minden családokat érintő kérdésben.

 

Gyakorlatunkban a gyermek családi körülményeinek figyelemmel kisérése fejlődésének követésével együttesen történik. Az elakadás feltárásának folyamatában megjelenik a családi nevelés feltérképezése is.

A megfelelő kommunikatív viszony kialakítása a szülővel ebben a szakaszban a későbbi megoldások alapvető feltétele. A szülő nyitottsága, vagy zártsága határozza meg a probléma közös megoldását.

 Amennyiben a közvetlen viszony kialakulását valamilyen körülmény akadályozza, úgy az óvodán belül kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni.

 Amennyiben a szülői együttműködést sikerül elnyernünk, úgy az óvodán belüli törődés kiegészül a családi, vagy külső segítséggel.

Fentiek valamennyi csoportban valamennyi óvónőnek családgondozási feladatként jelennek meg.

Programunk támogatja a mese, vers, a dramatizálás szerepét, és ezt, mint eszközt használjuk az érzelmi élet labilitásának feltárásához és erősítéséhez. Ezzel párhuzamosan kezdeményező szerepben alakítjuk a kapcsolatot a családdal, a megismerés szakasza után, törekszünk az elfogadás szintjének elérésére, elsősorban a személyesség, a diszkréció hangsúlyozásával. Lehetőséget teremtünk arról, hogy a szülő tényszerűen megismerhesse, és felismerhesse a fennálló problémát. Munkánkhoz szükség szerint pszichológusi támogatást is tudunk biztosítani.

Programunk az egyéni fejlesztést és fejlődés követését priorizálja ezáltal lehetővé teszi, azoknak a hátrányoknak a kompenzálását, amelyek eltérő fejlődés következtében jelentkeznek. A módszer segítségével, egyéni és mikro csoportos keretek között a gyermekek felzárkóztathatók.

A rendszer lehetővé teszi a kiugró képességek figyelemmel kísérést is, így a differenciálás révén hatékonyan tudjuk ezeket a gyermekek támogatni.

 

 

VI. Óvodánk pedagógiai programjának értékelése

 

 

Kiemelt szempont a fejlődést követő tervezés megvalósíthatósága, az értékelési rendszer működése.

A program működésének ez irányú értékelése az alábbi területeken jelenik meg:

   éves tervek összeállítása, szokás-szabályrendszerek felállítása;

   a gyermekek fejlődésének regisztrálása félévenként;

   a gyermekek fejlesztésének regisztrálása és összegzése félév végén és tanév végén.

   szülői elégedettségmérés

 

A program értékelésének fő szempontja a program működőképessége, melynek átvizsgálása és esetleges korrekciója a testület feladata. Programunk működőképességét véleményünk szerint az óvodánkba járó gyermekek fejlődése alapvetően meghatározza. Ezért ennek mérésére, elemzésére és folyamatos áttekintésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt.

A program működésének értékelése írásos, összefoglalóban történik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ZÁRADÉK

 

I.             A pedagógiai program érvényességi ideje

 

a) Az óvoda 2017. szeptember elsejétől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

b) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan időtartamra szól.


II.     A nevelési program módosítása, a módosítás körülményei


A nevelési program módosítására:

a) az óvodavezető

b) a nevelőtestület 75%,

c) a szülők közössége 75%-os többséggel,

d) az óvoda fenntartója tehet javaslatot.

 

Minden esetben, ha a jogszabály változása indokolja.


A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé.

 

III.    A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala:

        Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg.

·       Az intézmény könyvtárában

·       Az óvoda honlapján

·       A helyi önkormányzat illetések osztályán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

 



Intézmény OM azonosítója: 034342


Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

 


…/2017. (….)

határozatszámon elfogadta:

 

………………………………………

nevelőtestület nevében névaláírás

 

 

 


 

Véleménynyilvánítók:

 

…………………………………………..

Óvodai szülői szervet nevében

névaláírás

 


 

…/2017. (….) határozatszámon jóváhagyta:

 

…………………………………………………….

intézményvezető

Ph.

 

 


 

Egyetértését kinyilvánító:

 

…………………………………………………

Fenntartó, működtető nevében névaláírás

 


Hatályos: a kihirdetés napjától

 


A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható:www.mesevilagom.hu


Iktatószám:

 

 

A pedagógiai program megvalósítása a fenntartó részéről többletköltséggel  nem jár.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

AttachmentMéret
pedagogiai_program_2017.pdf885.96 KB